Fellángolás
/Violett Szemszöge/
Kedves Nalplóm!
Ma nagyon furcsa napom lesz! Nem tudom miért írtam ezt de valahogy így érzek! Lehet hogy azért mert a legjobb barátnőm a Nessie és a családja vámpír, az én barátom Stefan vámpír és Cally barátja is vámpír! Ráadásul Stafnnak a szobája az enyémmel szemben van! És mindig integetek neki. És megtanultam ha Stefan itt van és Cally a Cullenéknél akkor Stefannal ha olyat akarunk csinálni akkor menjünk a vendégszobába ha meg nem akkor meg maradhatunk a szobámban! Na most megyek mert felkéne öltöznöm! Mert megyek valahová mondjuk azt nem tudom hogy hova de valahova biztos megyek!
Pusszy!
Majd vissza tettem a naplómat a helyére és kezdtem öltözni. Mikor már a melltartómat húztam hirtelen megláttam Damont a tükörben. A nyakláncom nem volt rajtam így megijedtem habár nem tudtam hogy miért. És gyorsan megfordúltam és így szóltam:
-Jaj! Szia Damon! Nem vettelek észre!
-Szia! Jó reggelt! Ne haragudj hogy csak így rád ilyesztettem de gondoltam megnézem a testvérem barátnőjét! Hogy kedves-e vagy sem!
-Hát mire jutottál?
-Csak arra, hogy itt álsz egy gatyában és egy szál melltartóban és beszélgetsz velem! Ez szerintem nagyon kedves!
-Jaj, köszönöm!
Majd nem engedte hogy tovább beszéljek vele és jó szorosan megölelt és közben arra gondoltam" Vajon Rose nem lesz majd féltékeny?". Majd a nyakamra nézett és így szólt:
-Miért nincs rajtad a nyaklánc?
-Estére leszoktam venni!
-Értem!
Majd furcsa szemekkel nézett rám majd így szólt:
-Mennem kell!
Majd kiugrott az ablakon úgy hogy én észre sem vettem. Aztán csak elkezdtem tovább öltözni mikor megfordultam láttam hogy ott van Stefan azzal a szokásos állásával és felszólaltam:
-Nem lehetne az ajtón jönni mint egy normális lény?
-Bocsi! De miért is?
-Mert az előbb itt járt Damon is és ő is a szívbajt hozta rám!
-Mit keresett itt Damon?
-Hát gondolta átjön és megnézi hogy milyen a testvére barátnője!
Majd átöleltem és egy csókót adtam neki majd így szólt:
-És mit mondott?
-Idézem" Hát kedves azért mert itt állsz egyszál melltartóban és velem beszélgetsz!"
-Hm... Ezen nem csodálkozok!
-Én sem!
Majd felpatantam az ölébe és ő szép gyöngéden lerakott az ágyra. Majd hevesen csókóloztunk mikor benyitott Cally:
-Bocsi nem akartam zavarni csak gondoltam szólók hogy hívott Lilly hogy holnap jön és hogy már elindult a gépe ide!
-Mi van? Lilly ide jön?!
Majd egy nagyot felsíkítottam és Stefan így szólt:
-Először is Á nem lehetne kicsit hangosabban ugyis olyan jó a fülemnek! Másodszor ki az a Lilly?
-A legjobb barátnőm ovi óta!
- De jó lesz vele megismerkedni! - mondta és csókolt tovább.
-Nem nagyon akarom zavarni az "erotikus" pillanatot de indulni kéne! - mondta idegesen Cally.
Felkeltem és felvettem a nyakláncom. Lementünk és indultunk is a suliba. De feltűnt valami nagyon furcsa. Emmett nem volt sehol. Nagyon furcsa volt Cally meg még mindig nagyon feszült.
-Hol van Emmett? - kérdeztem rá.
-Suliban.
-Miért nem itt?
-Mert! - mondta.
Ekkor Nessie feltűnt és Cally elindulta kocsihoz. Beült és azt vettem észre, hogy zokog. Nem tudtam mi is lehet.
-Mi a fene van vele? - kérdeztem.
-Azt inkább nem mondom el! - mondta Nessie.
Cally intett és elhajtott. Stefan vitt minket suliba. Stefan leparkolt és Cally a kocsiban ült még mindig. Kiszállt és Emmett azonnal odarohant. Nem tudtam mit beszélnek de ideges volt Emmett. Mi is kiszálltunk és már hallottam is őket.
- De Calls! Nem kérheted ezt. Nem vagyok olyan ember! És a tegnapi dolog.... Kérlek ne haragudj rám!
- Emmett! Nem, nem!
És Cally befutott. Emmett idegesen a kocsira csapott és bevánszorgott. A suli meg csak nézte őket. A bulin is sokan nézték őket de akkor más volt.
Az óráink nagyon lassan teltek el. A menzán Emmett és Cally külön asztalhoz ültek. Mi meg mellettük szóval meghallgattam mi is a baja.
-Miért? - kérdezte Cally.
-Mert szeretlek! És tudod nagyon jól, hogy nem merem megtenni!
-De ha egyszer úgy alakul akkor ígérd meg, hogy megteszed!
-Szerelmem! Soha nem történjen veled olyan! Nem akarom végig szenvedni! - mondta Emmett.
Ezek szerint újra minden a régi. De miért nem akar mit és mi van? A fene, hogy ilyen rejtekhelyet!
Suli után végre boldog volt mindenki és boldogan indultunk haza. Mikor megérkeztünk Emmett és Stefan is hozzánk jött. Stefan és én egyből a szobámba mentünk és ott folytattuk ahol reggel abbahagytuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése