Bekövetkezett a legrosszabb! Mind a ketten nagyon elfoglaltak voltunk az utóbbi időben és semmi időnek nem volt erre.
Nyitottunk egy új blogot!
Vámpír Story
2011. április 22., péntek
2011. február 9., szerda
15. fejezet
Szervezkedés
/Cally szemszöge/
Végre, hogy a kis élősködő Balthazar elment. Nem is akarom itt látni őt! Nem is tudom Vi hogy tudta őt elviselni. Nem baj. Az esküvőre tuti nem hívom meg. Nem az én családom és nem is Vi-é! Emmett és én a szobámban ücsörögtünk. Ő közelebb jött és a nyakamat kezdte el csókolgatni.
- Tudod, hogy Alice mérges lesz ha nem tartjuk be a szokást!
- Nem nagyon tud érdekelni.
- Engem igen. Ő a leendő nővérem.
- Annyira nem szeretem mikor kedvekben akarsz járni.
- Tudom!
Mondtam nevetve. Majd kezdtük is a szervezkedést.
- És mikor legyen? - kérdeztem.
- Nem tudom. Minél előbb! Talán egy hónap múlva vagy kevesebb.
- Oké, nekem megfelel. De egy időpontot azért ki kéne tűzni.
- Akkor mondjuk.... Január 25.
- Oké!
Hallottam ahogy Violett visszaér.
- Lehet ő az egyik?
- Akit te akarsz! - mondta.
- Violett gyere be! - kiabáltam neki.
Majd az ő maga stílsában bejött és leült a székre.
- Tudom nem a te világod de leszel a koszorúslányom?
- Nanáááá! - mondtam majd szorosan megölelt.
Ekkor Alice lépett be és Nessie.
- Ti is lennétek a....
- Nanáá! De Bellára ne számíts!
- Nem is gondoltam. Őt tanúnak szánom! - mondtam nevetve.
Nessie és Violett elmentek a szobából és Alice ült le a megüresedett székre.
- És hol legyen? - kérdezte Alice.
- Tudom rossz ötlet... hagyjuk! - mondtam.
- Na mondjad! Ha nem jó legfeljebb kinevetlek! - mondta Emmett.
- Azt ne merd mert nagyon jó ötlet! - mondta Alice. - Mondjad csak!
- Hát arra gondoltam, hogy lehetne a parton is. De itt csak az a bökkenő, hogy a La Push....
- Rajta vagyok! - halottam Jacob hangját.
- Köszi! - mondtuk egyszerre Emmett-el.
Majd csak szervezkedtünk tovább. Alice meg a rajzaim között turkált. Gondolom valami ruha után amit nekem tervezhet meg az esküvőre.
- Ez lesz az a ruha amit neked csinálok! - odahívott és én is megnéztem a ruhát.
Kicsit jobban megnéztem.
- Ezt akkor csináltam mikor... mikor a szüleim meghaltak. Anyu esküvői ruhájára hasonlít.
- Nagyon szépe lehetett anyukád.
- Az is volt
- Akkor ezt elviszem.
- Megnézhetem? - kérdezte Emmett.
- Hagyományok te hülye! - mondta neki Alice és már el is tűnt.
Leültem Emmett mellé.
- Emlékszel mi volt mikor találkoztunk.
Ő megfogott és velem együtt teljesen az ágyam végéig mentünk. Ő ült és a falnak támaszkodott. Engem meg
az ölébe helyezett. Békésen a fejem a mellkasára tettem.
- Tisztán emlékszem milyen mérges voltál mikor megtudtad, hogy velem van az első órád.
- Hát igen. De még a randin letámadtál és az ágyba vittél!
- tudom és bocsi!
- Semmi baj. Kitudja. Ha akkor nem teszed meg ma nem itt lennénk.
- Ebben van valami. De miért hitted azt, hogy ott hagytalak?
- Nem tudom. Azt hittem csak kihasználtál!
- Ééén?
- Igen te!
Majd csak csókoltuk egymást. Jó volt, hogy ennyire nyíltan tudok vele beszélgetni. MAjd csak ott feküdtem a mellkasán.
- tudom nem most kéne de az esküvővel lenne egy feltételem. - kezdtem bele.
- Mi lenne?
- Átváltoztatsz! - tértem egyből a közepébe.
- Nem is tudom.
- De igen. És kész.
- Kezdesz olyan lenni mint Bella.
- tudom! - mondtam nevetve.
- Rendben van de akkor én szervezem a nászutat.
- Áll az alku! - egyeztem bele.
Majd az szemem álomra csukódott. Jövőre már csak mi leszünk.... De ekkor jöttem rá, hogy mindjárt itt a karácsony is.
/Cally szemszöge/
Végre, hogy a kis élősködő Balthazar elment. Nem is akarom itt látni őt! Nem is tudom Vi hogy tudta őt elviselni. Nem baj. Az esküvőre tuti nem hívom meg. Nem az én családom és nem is Vi-é! Emmett és én a szobámban ücsörögtünk. Ő közelebb jött és a nyakamat kezdte el csókolgatni.
- Tudod, hogy Alice mérges lesz ha nem tartjuk be a szokást!
- Nem nagyon tud érdekelni.
- Engem igen. Ő a leendő nővérem.
- Annyira nem szeretem mikor kedvekben akarsz járni.
- Tudom!
Mondtam nevetve. Majd kezdtük is a szervezkedést.
- És mikor legyen? - kérdeztem.
- Nem tudom. Minél előbb! Talán egy hónap múlva vagy kevesebb.
- Oké, nekem megfelel. De egy időpontot azért ki kéne tűzni.
- Akkor mondjuk.... Január 25.
- Oké!
Hallottam ahogy Violett visszaér.
- Lehet ő az egyik?
- Akit te akarsz! - mondta.
- Violett gyere be! - kiabáltam neki.
Majd az ő maga stílsában bejött és leült a székre.
- Tudom nem a te világod de leszel a koszorúslányom?
- Nanáááá! - mondtam majd szorosan megölelt.
Ekkor Alice lépett be és Nessie.
- Ti is lennétek a....
- Nanáá! De Bellára ne számíts!
- Nem is gondoltam. Őt tanúnak szánom! - mondtam nevetve.
Nessie és Violett elmentek a szobából és Alice ült le a megüresedett székre.
- És hol legyen? - kérdezte Alice.
- Tudom rossz ötlet... hagyjuk! - mondtam.
- Na mondjad! Ha nem jó legfeljebb kinevetlek! - mondta Emmett.
- Azt ne merd mert nagyon jó ötlet! - mondta Alice. - Mondjad csak!
- Hát arra gondoltam, hogy lehetne a parton is. De itt csak az a bökkenő, hogy a La Push....
- Rajta vagyok! - halottam Jacob hangját.
- Köszi! - mondtuk egyszerre Emmett-el.
Majd csak szervezkedtünk tovább. Alice meg a rajzaim között turkált. Gondolom valami ruha után amit nekem tervezhet meg az esküvőre.
- Ez lesz az a ruha amit neked csinálok! - odahívott és én is megnéztem a ruhát.
Kicsit jobban megnéztem.
- Ezt akkor csináltam mikor... mikor a szüleim meghaltak. Anyu esküvői ruhájára hasonlít.
- Nagyon szépe lehetett anyukád.
- Az is volt
- Akkor ezt elviszem.
- Megnézhetem? - kérdezte Emmett.
- Hagyományok te hülye! - mondta neki Alice és már el is tűnt.
Leültem Emmett mellé.
- Emlékszel mi volt mikor találkoztunk.
Ő megfogott és velem együtt teljesen az ágyam végéig mentünk. Ő ült és a falnak támaszkodott. Engem meg
az ölébe helyezett. Békésen a fejem a mellkasára tettem.
- Tisztán emlékszem milyen mérges voltál mikor megtudtad, hogy velem van az első órád.
- Hát igen. De még a randin letámadtál és az ágyba vittél!
- tudom és bocsi!
- Semmi baj. Kitudja. Ha akkor nem teszed meg ma nem itt lennénk.
- Ebben van valami. De miért hitted azt, hogy ott hagytalak?
- Nem tudom. Azt hittem csak kihasználtál!
- Ééén?
- Igen te!
Majd csak csókoltuk egymást. Jó volt, hogy ennyire nyíltan tudok vele beszélgetni. MAjd csak ott feküdtem a mellkasán.
- tudom nem most kéne de az esküvővel lenne egy feltételem. - kezdtem bele.
- Mi lenne?
- Átváltoztatsz! - tértem egyből a közepébe.
- Nem is tudom.
- De igen. És kész.
- Kezdesz olyan lenni mint Bella.
- tudom! - mondtam nevetve.
- Rendben van de akkor én szervezem a nászutat.
- Áll az alku! - egyeztem bele.
Majd az szemem álomra csukódott. Jövőre már csak mi leszünk.... De ekkor jöttem rá, hogy mindjárt itt a karácsony is.
2011. február 7., hétfő
14. fejezet
Ex a láthatáron!
/Violett szemszöge!/
Stefannal otthon néztük a TV-t és csak vártuk hogy Cally-ék hazaérkezzenek. De a világért sem akartak hazajönni és Stefan így szólt:
-A nővéred mikor is ér haza? Mert hogy úgy elmondjam nagyon unom a bébiszittelést!!!- mondta komolyan ám bohókásan. Én erre:
-Tudod ki a bébi!!
-Igen! Te!
Megfogtam egy párnát és hozzá vágtam és az után így szóltam:
-Ezt tudja egy Bébi?!- majd megcsókoltam és ő csak vissza adta. Majd letett szép gyöngéden a kanapéra és hevesebben csókolt és akkor pont benyitottak Cally-ék. És Emmett így szólt:
-Gyerekek!!! Nem gondoljátok hogy ezt nem itt kéne csinálni! Meg hogy a nővéred mit szól?!
-Emmett, te még nagyobb gyerek vagy mint én meg Stefan együtt! Vagyis Stefan nem is gyerek!-forgattam a szemem- és egyébként is ti hol voltatok és mit csináltatok??????
-Hát tudod.. hogy is mondjam....-nem tudta befejezni a mondatát Cally mert én közbe szóltam:
-Csak nem felcsinált Emmett?????!!!!
Emmett erre egy akkorát röhögött hogy azt még én is éreztem és Cally így szólt:
-Nem! De majd ha lesz az esküvő mivel Emmett eljegyzett!!!!
-Na ne hülyéskedjetek!!!!
-Nem hülyülünk! ez halál komoly!-mondta Cally- És tessék itt van a gyűrű megmutatom!!!!
Majd megmutatta és nekem nagyon tetszett.
Majd Emmett és Cally elvonultak és Stefan is elment. Én meg felvonultam a szobámba. és egyszer csak megcsöndült a telefonom és láttam hogy a régi barátom neve van kint. Akit még egy kicsit még mindig szeretek. és így szóltam:
-Halló!? Itt Violett!
-Szia, Vi! Balthazar vagyok! Hogy vagy?
-Köszike, meglehetősen jól vagyok! És te? Mi van veled mostanában?
-Hát mostanában hogy megvaljam egész jól vagyok!! És hát azóta nincs velem semmi érdekes mióta elmentetek!
-Hahahaha! Nagyon vicces vagy!
-Nem ezt komolyan mondom! Azokban az időkben mindig volt velem valami!! Bármibe bele tudtál vinni! Amúgy azért hívtalak mert szünet van a suliban és most éppen a repülőn ülök és tartok hozzátok!
-Na ne hűlyíts!! Ide jössz?! Ez egyszerűen remek!! Már nagyon várlak!!
-Igen! És majd bemutathatsz a barátodnak!
-Honnan tudod hogy van barátom?
-Onnan hogy Facebook-on az állapotod: Párkapcsoltaban! És meg hát gondoltam hogy valakit egyhamar felszedtsz!!!
-A fenébe!! Azt hittem hogy nem nézed! Hogy én mekkora hülye vagyok!...-és beszélgettünk tovább és oda mentem az ablakhoz és láttam hogy Stefan ott van és rá mosolyogtam és integettem neki. Ő meg vissza neki! És ráadásul nem volt rajta póló! Azok az izmok... Inkább nem részletezem. Majd küldtem neki egy puszit és ő úgy tett mint aki tényleg elkapja. Olyan vicces de egyben édes volt. Majd letettem a telefont és elmentem az ágyikómba csicsikálni. Majd eljött a szombat reggel és csak úgy száguldottam lefele. és Cally így szólt:
-Héhéhéhéhé!!! Mi ez a nagy sietség??
-Áh, semmi érdekes csak megyek ki a reptérre Balthazar elé! Mert ma jön!
-Értem. És reggelizni sem akarsz?
-Jó ötlet!-majd felkaptam egy almát-Fontos étkezéshez egészség is kell! Mentem csövike!!!
Majd nem is hallottam hogy Cally mit mond csak futottam sőt rohantam a repülőtér felé. Olyan volt mintha nem is tudnám hogy mit csinálok. Olyan voltam mintha nem is én irányítanám a lábamat, hanem a lábam irányítana engem. És mikor oda értem a reptérhez akkor leültem a várakozó izébe és csak vártam. Mikor láttam hogy jön egyszer csak gyorsan felugrottam és oda rohantam és szinte alig tudtam felvenni a táskámat és majdnem ott is hagytam. Az kissé nagyon ciki lett volna! És ráugrottam és így szóltam:
-Jaj, de jó is hogy itt vagy! Hiányoztál már!
-Tényleg jó hogy itt vagyok! És te is nagyon hiányoztál már nekem!! Nagyon hosszú volt az út és nem valami kellemes!!!!!
-Honnan tudtad hogy ezt kérdezném? Jaaj már tudom!!
-Na látod!!!
Majd haza gyalogoltunk hozzánk és megmutattam neki szinte mindent amit tudtam szerezni információt erről a helyről! És megmutattam neki a grillt ahova mostanában beszoktam lógni egyedül suli után. (és eszek valami normálisat mert nem a suliban ettem. Nem mertem kockáztatni!) És a virágost a sulit..... és még sorolhatnám tovább. Majd mikor oda értünk a házunk elé így szólt:
-Nem kis viskó az is biztos!!
-Jaj hát nem emlékszel! Néhány nyarat itt töltöttünk!!
-Az nem itt volt! Hanem ettől jóval messzebb!
-Tényleg?! Mondom én hogy aranyhal vagyok!!! Mert 3 másodpercenként bejön valami de azután ugye el is megy minden!
-És még a lajhár is voltál?!
-Még mindig!-kacsintottam. Majd bementünk a házba és Ott volt Cally és Alice. Sajnos ismertem Alicet és egyből a nyakamba ugrott azza a szöveggel hogy:
-Jaaaj!!! Violett, annyira régen láttalak! Nem túl sűrűn jársz át hozzánk! Mert szerintem mindenkinek könnyebb lenne!
-Majd akkor elmegyek valamikor!!- és Alice selytelmesen nézett. Annyira utáltam mikor így néz4 Szerintem láthatott valamit....
-Szia, én Alice Cullen vagyok! Violett és Cally nagyon közeli barátnője! És téged hogy hívank?!- esküszöm Alice úgy viselkedett mint egy 5 éves!
-Helló, én Balthazar vagyok! Violett régi barátja!!
-ÁÁÁ értem!! És találkoztál már az új pasijával?! Szerintem nem! Na mindegy mert máma úgy is az egész család át jön! Cally megengedte!- majd dühösen rá néztem és ő meg azt mutatta hogy nem tud semmiről!!! majd így szóltam:
-Szerintem meg mutatom a vendég szobát és a szobámat és a fürdőt meg a többi helységet Balthazarnak!
Majd felmentünk megmutattam neki a szobáját a fürdőt meg az egész emeletet. Az ő külön kérésére az én szobám maradt utoljára. Majd mikor beértünk akkor nyitva volt az ablakom mikor emlékeztem hogy én csukva hagytam és láttam hogy ott van egy levél amibe ez volt írva:
"Drága Violett! Sajnos Damont elkellett kísárnem vadászni jó messzire mert "vigyáznia kell az alakjára"! Ezért sajnos nem tudok ma átmenni! Sok pusszy!
Stefan!"
Mjad Balthazar így szólt:
-Látom még megvan a napló amit együtt néztünk!
-Hát igen! Habár még mindig nem telt be!
-Még mindig nem?! Pedig már vagy 1 éve hogy meg van!- csodálkozott.
-Ugye tudod hogy az esténk nagyon húzós lesz! Alice nem kímél senkit!-( de Edward sem, viszont ezt már magamban mondtam!)
-Majd csak túl élem! Tudod veled mindig történik valami így hát velem is!!- majd oda jött hozzám és jó szorosan megölelt. Majd észre sem vettük hogy ki nyitott be csak valaki benyitott annyit tudok. De hogy ki arról fogalmam sem volt. Majd eljött az este. Egész nyugis volt csak enyhén szólva Alice kifaggatta szegényt! Mondjuk Edward meg fejben úgy hogy annyira mindegy. És eljött a vasárnap mikor mennie kellett! Elmentünk a Grillbe elmentünk szinte minden hova és mikor már ott voltunka reptéren akkor így szólt:
-Ezt oda szeretném neked adni! Barátság nyaklánc4 Amit már tudod elég rég óta tervezgetünk! Csak még sosem jött be!
-Jaj Istenem! Ez gyönyörű!!!! Nagyon szépen köszönöm!
Majd elment és én csak néztem és éreztem hogy most tudom már jól hogy túl vagyok rajta, és hogy minden rendben lesz köztünk!
Violett nyaklánca:
-Héhéhéhéhé!!! Mi ez a nagy sietség??
-Áh, semmi érdekes csak megyek ki a reptérre Balthazar elé! Mert ma jön!
-Értem. És reggelizni sem akarsz?
-Jó ötlet!-majd felkaptam egy almát-Fontos étkezéshez egészség is kell! Mentem csövike!!!
Majd nem is hallottam hogy Cally mit mond csak futottam sőt rohantam a repülőtér felé. Olyan volt mintha nem is tudnám hogy mit csinálok. Olyan voltam mintha nem is én irányítanám a lábamat, hanem a lábam irányítana engem. És mikor oda értem a reptérhez akkor leültem a várakozó izébe és csak vártam. Mikor láttam hogy jön egyszer csak gyorsan felugrottam és oda rohantam és szinte alig tudtam felvenni a táskámat és majdnem ott is hagytam. Az kissé nagyon ciki lett volna! És ráugrottam és így szóltam:
-Jaj, de jó is hogy itt vagy! Hiányoztál már!
-Tényleg jó hogy itt vagyok! És te is nagyon hiányoztál már nekem!! Nagyon hosszú volt az út és nem valami kellemes!!!!!
-Honnan tudtad hogy ezt kérdezném? Jaaj már tudom!!
-Na látod!!!
Majd haza gyalogoltunk hozzánk és megmutattam neki szinte mindent amit tudtam szerezni információt erről a helyről! És megmutattam neki a grillt ahova mostanában beszoktam lógni egyedül suli után. (és eszek valami normálisat mert nem a suliban ettem. Nem mertem kockáztatni!) És a virágost a sulit..... és még sorolhatnám tovább. Majd mikor oda értünk a házunk elé így szólt:
-Nem kis viskó az is biztos!!
-Jaj hát nem emlékszel! Néhány nyarat itt töltöttünk!!
-Az nem itt volt! Hanem ettől jóval messzebb!
-Tényleg?! Mondom én hogy aranyhal vagyok!!! Mert 3 másodpercenként bejön valami de azután ugye el is megy minden!
-És még a lajhár is voltál?!
-Még mindig!-kacsintottam. Majd bementünk a házba és Ott volt Cally és Alice. Sajnos ismertem Alicet és egyből a nyakamba ugrott azza a szöveggel hogy:
-Jaaaj!!! Violett, annyira régen láttalak! Nem túl sűrűn jársz át hozzánk! Mert szerintem mindenkinek könnyebb lenne!
-Majd akkor elmegyek valamikor!!- és Alice selytelmesen nézett. Annyira utáltam mikor így néz4 Szerintem láthatott valamit....
-Szia, én Alice Cullen vagyok! Violett és Cally nagyon közeli barátnője! És téged hogy hívank?!- esküszöm Alice úgy viselkedett mint egy 5 éves!
-Helló, én Balthazar vagyok! Violett régi barátja!!
-ÁÁÁ értem!! És találkoztál már az új pasijával?! Szerintem nem! Na mindegy mert máma úgy is az egész család át jön! Cally megengedte!- majd dühösen rá néztem és ő meg azt mutatta hogy nem tud semmiről!!! majd így szóltam:
-Szerintem meg mutatom a vendég szobát és a szobámat és a fürdőt meg a többi helységet Balthazarnak!
Majd felmentünk megmutattam neki a szobáját a fürdőt meg az egész emeletet. Az ő külön kérésére az én szobám maradt utoljára. Majd mikor beértünk akkor nyitva volt az ablakom mikor emlékeztem hogy én csukva hagytam és láttam hogy ott van egy levél amibe ez volt írva:
"Drága Violett! Sajnos Damont elkellett kísárnem vadászni jó messzire mert "vigyáznia kell az alakjára"! Ezért sajnos nem tudok ma átmenni! Sok pusszy!
Stefan!"
Mjad Balthazar így szólt:
-Látom még megvan a napló amit együtt néztünk!
-Hát igen! Habár még mindig nem telt be!
-Még mindig nem?! Pedig már vagy 1 éve hogy meg van!- csodálkozott.
-Ugye tudod hogy az esténk nagyon húzós lesz! Alice nem kímél senkit!-( de Edward sem, viszont ezt már magamban mondtam!)
-Majd csak túl élem! Tudod veled mindig történik valami így hát velem is!!- majd oda jött hozzám és jó szorosan megölelt. Majd észre sem vettük hogy ki nyitott be csak valaki benyitott annyit tudok. De hogy ki arról fogalmam sem volt. Majd eljött az este. Egész nyugis volt csak enyhén szólva Alice kifaggatta szegényt! Mondjuk Edward meg fejben úgy hogy annyira mindegy. És eljött a vasárnap mikor mennie kellett! Elmentünk a Grillbe elmentünk szinte minden hova és mikor már ott voltunka reptéren akkor így szólt:
-Ezt oda szeretném neked adni! Barátság nyaklánc4 Amit már tudod elég rég óta tervezgetünk! Csak még sosem jött be!
-Jaj Istenem! Ez gyönyörű!!!! Nagyon szépen köszönöm!
Majd elment és én csak néztem és éreztem hogy most tudom már jól hogy túl vagyok rajta, és hogy minden rendben lesz köztünk!
Violett nyaklánca:
2011. január 9., vasárnap
13. fejezet
Kis nyugi de újra pörgés
/Cally szemszöge!/
- Mi bajod van? - kérdeztem.
- Semmi! - mondta és egy kis pici mosolyt húzott az arcára mire mindeni őt nézte.
- Gratulálok! - mondta Aro majd felkapott és megölelt.
- Tegyél le! - kiáltottam rá majd Emmett-hez szorítottam magam.
Nem válaszolt senki. Lilly és luka meg Vi le maradtak és én vettem észre.
- Emmett!
De tudta mit kell tenni. Felkapott és a többiekkel együtt indultunk Lilly házához. Mire beértünk Edward Vi elé lépett és aro rávetette magát a másikra meg Jane. Vi kiszabadult és Lilly-re támadt és meg segítettem neki. Magj és gyorsan tűzet csináltam és Aro már dobta is bele Luka-t. Majd Hatalmas reccsenés és Lilly is a tűzben végezte. Majd Mindenki kicsit megnyugodott. Vi azonnal csókolta Stefant.
- Szupi volt! - mondtam kicsit Labanc Lillásan.
- Tudom! Tök szupcsi! - mondta Vi majd megöleltük egymást.
Boldogan visszamentünk. Ettünk aztán csak voltunk a nappaliban. Emmett és Alice kint beszélgettek és én is hallottam valamit.
- És mikorra gondoltad átadni? - kérdezte Alice.
- Nem tudom! Majd a vizsgák után.
És nekem ekkor leesett. Alig egy hét és itt vannak a vizsgák.
- Bakker! - szólaltam meg hangosan.
- Mi a baj? - kérdezte Emse. Majd Emmett és Alice jöttek be.
- Köszi Emmett!
- Szívesen de mit?
- Azt, hogy eszembe juttattad, hogy jövő héten vizsga!
Majd felálltam és felrohantam tanulni. Leültem az asztalhoz és már tanultam is.
/Emmett Szemszöge!/
Most azt hittem, hogy lebuktam. A titkok egyenlőre maradjon csak az. Holnap suli van és azt hiszem utána elmegyünk ki a mezőre. Edward mindig oda vitte Bellát annak idején. De legyen neki csak meglepi. Majd én is felmentem. Bementem a szobámba és Cally ott aludt nyugodtan az ágyon. Lefeküdtem mellé és betakartam. Olyan édes mikor alszik. Nem zavarja meg semmi csak békés és nyugodt.
Majd forgolódott és a fejét a mellkasomra tette.
Reggel.
- Jó reggelt szerelmem! - mondtam és a haját piszkáltam.
- Szia! Fáj a fejem.
- Hozok valamit akkor!
- Köszönöm! Én addig felöltözöm.
/Cally szemszöge!/
Bakker. A fejem. Mindjárt felrobban. Emmett hoz nekem orvosságot én addig próbálok talpon maradni. Elmentem a fürdőbe majd felöltöztem. Egy könnyed farmert és egy kék kockás inget.
Lementem és Emmett egy pohár vízzel meg egy orvossággal jött felém. Bevettem és már mentünk is a suliba.
A kocsiban csöndben telt az idő. A fejem már javult de még mindig fájt egy kicsit. De nem törődtem vele. Majd már ott is voltunk a sulinál. Vi és Stefan már be is mentek. Kiszálltunk és már mi is mentünk.
********************************************************************************
/Vizsgák utáni napok,hetek/
A vizsgák borzasztó nehezek voltak. De szerencsére már túl vagyok rajta. Ma is mint a vizsgák előtt is a mezőre megyünk Emmett-tel. Nem tudom de ma valahogy más. Olyan furcsa.
Kicsit idegesnek látom de nem mond nekem semmit.
Végre vége van a sulinak és mi már megyünk is. Kiérve megint virágokban pompázott minden. Ez a hely maga a gyönyör. Én leültem de ő csak állt. Majd felálltam mellé és megcsókoltam. Ő letérdelt elém.Kezembe adott egy doboz és kinyitotta.
- Cally Bexter! Te vagy nekem az élet és a mámor. Kérlek légy a feleségem.
Ezen gondolkozni nem kell.
- Igen. Igen. Igen. Igen
Majd felhúzta az ujjamra és én a nyakába ugrottam és boldogan csókoltam őt. Majd Edward és Bella léptek ki az erdőből.
- Mi a fene van itt? - kérdezte Bella.
- Semmi! - mondta Emmett majd csókolt tovább.
Majd este hazamentünk. Otthon mindenki vidáman fogadott és gratulált nekünk. Az érvés meny egy vámpírhoz köt nagyon erős és békés. Nem érzem azt, hogy valami nem ide köt vagy éppen, hogy sikítva kell elrohannom. Ez a kötelék már. Erős és édes.
Cally jegygyűrűje.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)