Szervezkedés
/Cally szemszöge/
Végre, hogy a kis élősködő Balthazar elment. Nem is akarom itt látni őt! Nem is tudom Vi hogy tudta őt elviselni. Nem baj. Az esküvőre tuti nem hívom meg. Nem az én családom és nem is Vi-é! Emmett és én a szobámban ücsörögtünk. Ő közelebb jött és a nyakamat kezdte el csókolgatni.
- Tudod, hogy Alice mérges lesz ha nem tartjuk be a szokást!
- Nem nagyon tud érdekelni.
- Engem igen. Ő a leendő nővérem.
- Annyira nem szeretem mikor kedvekben akarsz járni.
- Tudom!
Mondtam nevetve. Majd kezdtük is a szervezkedést.
- És mikor legyen? - kérdeztem.
- Nem tudom. Minél előbb! Talán egy hónap múlva vagy kevesebb.
- Oké, nekem megfelel. De egy időpontot azért ki kéne tűzni.
- Akkor mondjuk.... Január 25.
- Oké!
Hallottam ahogy Violett visszaér.
- Lehet ő az egyik?
- Akit te akarsz! - mondta.
- Violett gyere be! - kiabáltam neki.
Majd az ő maga stílsában bejött és leült a székre.
- Tudom nem a te világod de leszel a koszorúslányom?
- Nanáááá! - mondtam majd szorosan megölelt.
Ekkor Alice lépett be és Nessie.
- Ti is lennétek a....
- Nanáá! De Bellára ne számíts!
- Nem is gondoltam. Őt tanúnak szánom! - mondtam nevetve.
Nessie és Violett elmentek a szobából és Alice ült le a megüresedett székre.
- És hol legyen? - kérdezte Alice.
- Tudom rossz ötlet... hagyjuk! - mondtam.
- Na mondjad! Ha nem jó legfeljebb kinevetlek! - mondta Emmett.
- Azt ne merd mert nagyon jó ötlet! - mondta Alice. - Mondjad csak!
- Hát arra gondoltam, hogy lehetne a parton is. De itt csak az a bökkenő, hogy a La Push....
- Rajta vagyok! - halottam Jacob hangját.
- Köszi! - mondtuk egyszerre Emmett-el.
Majd csak szervezkedtünk tovább. Alice meg a rajzaim között turkált. Gondolom valami ruha után amit nekem tervezhet meg az esküvőre.
- Ez lesz az a ruha amit neked csinálok! - odahívott és én is megnéztem a ruhát.
Kicsit jobban megnéztem.
- Ezt akkor csináltam mikor... mikor a szüleim meghaltak. Anyu esküvői ruhájára hasonlít.
- Nagyon szépe lehetett anyukád.
- Az is volt
- Akkor ezt elviszem.
- Megnézhetem? - kérdezte Emmett.
- Hagyományok te hülye! - mondta neki Alice és már el is tűnt.
Leültem Emmett mellé.
- Emlékszel mi volt mikor találkoztunk.
Ő megfogott és velem együtt teljesen az ágyam végéig mentünk. Ő ült és a falnak támaszkodott. Engem meg
az ölébe helyezett. Békésen a fejem a mellkasára tettem.
- Tisztán emlékszem milyen mérges voltál mikor megtudtad, hogy velem van az első órád.
- Hát igen. De még a randin letámadtál és az ágyba vittél!
- tudom és bocsi!
- Semmi baj. Kitudja. Ha akkor nem teszed meg ma nem itt lennénk.
- Ebben van valami. De miért hitted azt, hogy ott hagytalak?
- Nem tudom. Azt hittem csak kihasználtál!
- Ééén?
- Igen te!
Majd csak csókoltuk egymást. Jó volt, hogy ennyire nyíltan tudok vele beszélgetni. MAjd csak ott feküdtem a mellkasán.
- tudom nem most kéne de az esküvővel lenne egy feltételem. - kezdtem bele.
- Mi lenne?
- Átváltoztatsz! - tértem egyből a közepébe.
- Nem is tudom.
- De igen. És kész.
- Kezdesz olyan lenni mint Bella.
- tudom! - mondtam nevetve.
- Rendben van de akkor én szervezem a nászutat.
- Áll az alku! - egyeztem bele.
Majd az szemem álomra csukódott. Jövőre már csak mi leszünk.... De ekkor jöttem rá, hogy mindjárt itt a karácsony is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése