BOLDOG ÚJÉVET MINDEN OLVASÓNKNAK.
Piálásban és bulizásban gazdag bulizást és újévet kíván Bella és Renesmee
2010. december 31., péntek
Sziasztok
Üdv mindenkinek.
BOLDOG ÚJÉVET MINDEN OLVASÓNKNAK.
Piálásban és bulizásban gazdag bulizást és újévet kíván Bella és Renesmee
BOLDOG ÚJÉVET MINDEN OLVASÓNKNAK.
Piálásban és bulizásban gazdag bulizást és újévet kíván Bella és Renesmee
12. fejezet
Fesztivál mind 2 értelemben!
/Violett szemszöge/
A koncert után arra ébredtem hogy Lillyéknél vagyok. És körül vagyunk véve whisky-vel. És arra sem emlékszem hogy mi lett Stefannal. És hogy Lilly néz és így szólt:
-Jó reggelt! Végre hogy felébredtél! Luka nincs itthon és végre tudunk úgy hülyülni amit terveztünk 6. óta!
- Az, hogy úgy táncolunk mint az idióták egy szál semmiben?
- Igen. Főleg, hogy mondta Luka nincs is itthon.
- Jó. De egy feltétellel!
- Mi az?
- Az, hogy Cally-éknek egy szót sem.
- Rendben + megtaláltam azokat as cuccokat amiket már régen kerestünk.
- Azokat a ruhákat meg a nyakláncokat?
- Igen.
-Jaj! Te vagy a legjobb barátnőm!!!
-Tudom!! De te is nekem!!!
Majd felmentünk a szobájába mert hát már úgy is nagyon régen láttam, vagyis a régi szobáját nem az újat! Mert hát azt még egyáltalán nem láttam. Mikor beléptünk akkor nagyot néztem. Nem változott semmit, csak annyit hogy jobb lett az ízlése. És már semmi sem pink!!! Majd meg szólaltam:
-Mi van hugi nem szedted be az anti depi bogyót?
-Nem és ne utánozd Labanc Lillát az Álom.Net-ből!!!
-Jó! De a CUP-CUP az Cally dumája!!!!!!!!!
-Ez látod igaz!
-Na ugye hogy megmondtam!!!!!
-Igen te mindig mindent megmondasz!!!!!
-Hát nem mindig...........
-Akkor akarsz menni ide?- mutatott egy szórólapot.
-Naná!! Erre akartam elráncigálni Cally-t!
-Akkor most ő helyette én megyek!
-Fasza!!!!
-Tudom!
Majd elmentünk kicsit vásárolgatni és megmutatta hogy amiket kinézett és én még pár dolgot hozzá dobtam. Majd vissza mentünk hozzájuk és felhúztuk a ruhákat. Esküszöm úgy viselkedtünk a fesztiválon mint akiknek nincsen pasijuk. És megláttuk hogy két pali szemezett velünk és onnan kezdődtek az érdekes dolgok.....
/Stefan szemszöge/
Mire felkeltem Damon így szólt:
-Na mi van haza tetszett érni?
-Hagy békén Damon azt sem tudom hogy mi történt tegnap este. Csak arra emlékszem hogy koncerten voltunk és jól be voltunk rúgva!
-Értem. És Violett hol van?
-Nem tudom! Úristen!
-Mi van?
Nem válaszóltam csak gyorsan felöltöztem és szerencsémre Cally-ék ott lent voltak és meg kérdeztem Cally-t:
-Cally, tegnap hazament Vi?
-Nem. Én azt hittem hogy nálad van!
-Nálam nem.
-Nem emlékszel még valamire öcsi a történtekből?- kérdezte Damon.
-De arra hogy Luka és Lilly valamit csináltak velem amit......-és itt elakadt a szavam.
-Mire?- kérdezte aggódóan Cally.
-Arra hogy ők nagyon erősek, és még a vámpírokat is tudják manipulálni! Akkor ott a vasfű nem igen hat!
-Az lehetetlen! De, tudom hogy hol vannak! Csak ahhoz Emmett is kell!- mondta Cally.
-Nem én is megyek!- tiltakoztam.
-Nem, Stefan ide egyedül kell mennem Emmett-el ez nem a te stílusod! Inkább maradj itthon hátha még valamire emlékeznél!
-Rendben.- majd vissza mentek hozzájuk.
/Violett szemszöge/
.....Oda jöttek hozzánk azok a fiúk és így szólt az egyik srác:
-Helló! Én Mike vagyok! És a haverom meg Olivér! Ti kik vagytok?- kérdezte. És én feleltem.
-Hali! És Violett vagyok és a barátnőm meg Lilly!
-Hát meghívhatunk titeket egy italra?
-Persze!
Majd oda mentünk és Olivér így szólt:
-Hé Eric dobj meg minket és ezeket a hölgyeket egy itallal!
-Oké srácok! Nektek a szokásosat, és a hölgyeknek mit adhatok?
-Nekem citromos sört! 2-őt ha lehet!- mondta Lilly.
-Ilyen gyengén? Na én egy whiskyt és egy üveg citromos sört!
-Rendben van!- mondta a csapos. És megvillant nagyon a szeme és ekkor észre vettem hogy vámpír ez a csáveszka és hogy mindenki körülöttem és csak én vagyok az egyetlen ember. De egyáltalán nem zavart! Sőt, nagyon is tettszett. És megszólalt Mike:
-És lányok ti hány évesek vagytok?
-Mind ketten 15 évesek vagyunk!- mondta Lilly.
-Ilyen korán kezditek?
-Hát mit ne mondjak igen!- mondtam.
Majd Lilly csak beszélgetett velük és röhögcséltek majd én észre veszem hogy jön Emmett meg Cally és így szólók Lilly-nek:
-Figyu Lilly, szerintem menjünk!
-Miért?
-Itt van Cally és Emmett. Ott Cally abban a fekete fűzős ruhában!!!!!!
-Ja! Az már más! Bocsi fiúk mennünk kell!
Majd elmentünk és csak mentünk addig amíg meg nem láttam valamit. Jött egy csapat vámpír fekete ruhában és tűz sőt vér vörös szemük volt. És mi csak mentünk és mikor a szemükbe néztem nagyon furcsán néztek ránk és hirtelen Emmett és Cally termettek mellettünk és Emmett így szólt:
-Helló Volturie!
Majd mindenki oda nézett és csak álltak egy helyben.
-Kösz. Emmett hogy elárultál minket. És hát gondoltuk megnézzük magunknak az ember barátaidat!- mondta egy csaj.
Majd én elő álltam és nagyot nézett mindenki és Lilly próbált lefogni de nem ment és így szóltam:
-Helló én Violett vagyok!
-Én meg Jane! Ahogy látom nem igen félsz tőlünk!
-Minek? Nem kell félni egy vámpírokkal telt fesztiválon félni! De akkor kell félni ha egy csapat Hello Kitty-vel vagy körbe zárva!
-Szóval te ilyen bátor vagy! És te? Cally?
-Hát..... Én már nem annyira de valahogy nagyon igaza van húgomnak!
-Ugye! Nekem mikor nincs igazam?! Mondjuk általában és matek dogáknál...
-Nem kérünk dumát! El kell menni a Cullenékhez! Lilly, te nem jöhetsz!- mondta egy szőke hajú srác.(aki mellesleg elég helyes volt.....)
Majd vissza mentünk a Cullen-ékhez! És így szólt Carlisle:
-Üdv. Aro, mondd miért jöttetek?
-Nem jöhetünk el régi, öreg barátainkhoz látogatóba? Egyébként meg azért mert hallottuk hogy egy Lilly nevű lány és a barátja Luka nagyon erős és gonosz vámpírok és gondoltuk megakadályozzuk! És Violett, gyermekem, Lilly már nem az akinek te meg ismerted! És hogyha nem gond akkor egy pár napig itt maradunk. Vagyis legalább addig amíg míg meg nem öljük őket! Rendben?- mondta és kezét nyújtotta Carlisle-nak. És ő így válaszolt:
-Rendben van Aro, de egy feltétele van! Akkor öljük meg őket mikor Violett nincs itthon!
Lilly, Violett és Cally ruhája:
/Violett szemszöge/
A koncert után arra ébredtem hogy Lillyéknél vagyok. És körül vagyunk véve whisky-vel. És arra sem emlékszem hogy mi lett Stefannal. És hogy Lilly néz és így szólt:
-Jó reggelt! Végre hogy felébredtél! Luka nincs itthon és végre tudunk úgy hülyülni amit terveztünk 6. óta!
- Az, hogy úgy táncolunk mint az idióták egy szál semmiben?
- Igen. Főleg, hogy mondta Luka nincs is itthon.
- Jó. De egy feltétellel!
- Mi az?
- Az, hogy Cally-éknek egy szót sem.
- Rendben + megtaláltam azokat as cuccokat amiket már régen kerestünk.
- Azokat a ruhákat meg a nyakláncokat?
- Igen.
-Jaj! Te vagy a legjobb barátnőm!!!
-Tudom!! De te is nekem!!!
Majd felmentünk a szobájába mert hát már úgy is nagyon régen láttam, vagyis a régi szobáját nem az újat! Mert hát azt még egyáltalán nem láttam. Mikor beléptünk akkor nagyot néztem. Nem változott semmit, csak annyit hogy jobb lett az ízlése. És már semmi sem pink!!! Majd meg szólaltam:
-Mi van hugi nem szedted be az anti depi bogyót?
-Nem és ne utánozd Labanc Lillát az Álom.Net-ből!!!
-Jó! De a CUP-CUP az Cally dumája!!!!!!!!!
-Ez látod igaz!
-Na ugye hogy megmondtam!!!!!
-Igen te mindig mindent megmondasz!!!!!
-Hát nem mindig...........
-Akkor akarsz menni ide?- mutatott egy szórólapot.
-Naná!! Erre akartam elráncigálni Cally-t!
-Akkor most ő helyette én megyek!
-Fasza!!!!
-Tudom!
Majd elmentünk kicsit vásárolgatni és megmutatta hogy amiket kinézett és én még pár dolgot hozzá dobtam. Majd vissza mentünk hozzájuk és felhúztuk a ruhákat. Esküszöm úgy viselkedtünk a fesztiválon mint akiknek nincsen pasijuk. És megláttuk hogy két pali szemezett velünk és onnan kezdődtek az érdekes dolgok.....
/Stefan szemszöge/
Mire felkeltem Damon így szólt:
-Na mi van haza tetszett érni?
-Hagy békén Damon azt sem tudom hogy mi történt tegnap este. Csak arra emlékszem hogy koncerten voltunk és jól be voltunk rúgva!
-Értem. És Violett hol van?
-Nem tudom! Úristen!
-Mi van?
Nem válaszóltam csak gyorsan felöltöztem és szerencsémre Cally-ék ott lent voltak és meg kérdeztem Cally-t:
-Cally, tegnap hazament Vi?
-Nem. Én azt hittem hogy nálad van!
-Nálam nem.
-Nem emlékszel még valamire öcsi a történtekből?- kérdezte Damon.
-De arra hogy Luka és Lilly valamit csináltak velem amit......-és itt elakadt a szavam.
-Mire?- kérdezte aggódóan Cally.
-Arra hogy ők nagyon erősek, és még a vámpírokat is tudják manipulálni! Akkor ott a vasfű nem igen hat!
-Az lehetetlen! De, tudom hogy hol vannak! Csak ahhoz Emmett is kell!- mondta Cally.
-Nem én is megyek!- tiltakoztam.
-Nem, Stefan ide egyedül kell mennem Emmett-el ez nem a te stílusod! Inkább maradj itthon hátha még valamire emlékeznél!
-Rendben.- majd vissza mentek hozzájuk.
/Violett szemszöge/
.....Oda jöttek hozzánk azok a fiúk és így szólt az egyik srác:
-Helló! Én Mike vagyok! És a haverom meg Olivér! Ti kik vagytok?- kérdezte. És én feleltem.
-Hali! És Violett vagyok és a barátnőm meg Lilly!
-Hát meghívhatunk titeket egy italra?
-Persze!
Majd oda mentünk és Olivér így szólt:
-Hé Eric dobj meg minket és ezeket a hölgyeket egy itallal!
-Oké srácok! Nektek a szokásosat, és a hölgyeknek mit adhatok?
-Nekem citromos sört! 2-őt ha lehet!- mondta Lilly.
-Ilyen gyengén? Na én egy whiskyt és egy üveg citromos sört!
-Rendben van!- mondta a csapos. És megvillant nagyon a szeme és ekkor észre vettem hogy vámpír ez a csáveszka és hogy mindenki körülöttem és csak én vagyok az egyetlen ember. De egyáltalán nem zavart! Sőt, nagyon is tettszett. És megszólalt Mike:
-És lányok ti hány évesek vagytok?
-Mind ketten 15 évesek vagyunk!- mondta Lilly.
-Ilyen korán kezditek?
-Hát mit ne mondjak igen!- mondtam.
Majd Lilly csak beszélgetett velük és röhögcséltek majd én észre veszem hogy jön Emmett meg Cally és így szólók Lilly-nek:
-Figyu Lilly, szerintem menjünk!
-Miért?
-Itt van Cally és Emmett. Ott Cally abban a fekete fűzős ruhában!!!!!!
-Ja! Az már más! Bocsi fiúk mennünk kell!
Majd elmentünk és csak mentünk addig amíg meg nem láttam valamit. Jött egy csapat vámpír fekete ruhában és tűz sőt vér vörös szemük volt. És mi csak mentünk és mikor a szemükbe néztem nagyon furcsán néztek ránk és hirtelen Emmett és Cally termettek mellettünk és Emmett így szólt:
-Helló Volturie!
Majd mindenki oda nézett és csak álltak egy helyben.
-Kösz. Emmett hogy elárultál minket. És hát gondoltuk megnézzük magunknak az ember barátaidat!- mondta egy csaj.
Majd én elő álltam és nagyot nézett mindenki és Lilly próbált lefogni de nem ment és így szóltam:
-Helló én Violett vagyok!
-Én meg Jane! Ahogy látom nem igen félsz tőlünk!
-Minek? Nem kell félni egy vámpírokkal telt fesztiválon félni! De akkor kell félni ha egy csapat Hello Kitty-vel vagy körbe zárva!
-Szóval te ilyen bátor vagy! És te? Cally?
-Hát..... Én már nem annyira de valahogy nagyon igaza van húgomnak!
-Ugye! Nekem mikor nincs igazam?! Mondjuk általában és matek dogáknál...
-Nem kérünk dumát! El kell menni a Cullenékhez! Lilly, te nem jöhetsz!- mondta egy szőke hajú srác.(aki mellesleg elég helyes volt.....)
Majd vissza mentünk a Cullen-ékhez! És így szólt Carlisle:
-Üdv. Aro, mondd miért jöttetek?
-Nem jöhetünk el régi, öreg barátainkhoz látogatóba? Egyébként meg azért mert hallottuk hogy egy Lilly nevű lány és a barátja Luka nagyon erős és gonosz vámpírok és gondoltuk megakadályozzuk! És Violett, gyermekem, Lilly már nem az akinek te meg ismerted! És hogyha nem gond akkor egy pár napig itt maradunk. Vagyis legalább addig amíg míg meg nem öljük őket! Rendben?- mondta és kezét nyújtotta Carlisle-nak. És ő így válaszolt:
-Rendben van Aro, de egy feltétele van! Akkor öljük meg őket mikor Violett nincs itthon!
Lilly, Violett és Cally ruhája:
Lilly ruhája:
Cally ruhája:
Violett ruhája:
2010. december 22., szerda
11. fejezet
Szülinap és a koncert
(Cally szemszöge)
Violett húgom nem mondta el mi a baja és szerelmem sem nyilatkozik-e téren. Pedig Vi mindent elmond és megbeszél velem és én is vele. Olyan jókat szoktunk dumálgatni de az utóbbi időben nem igazán vagyunk olyan közel egymáshoz mint eddig. Nem tudom, hogy miért. Vagy a pasik miatt vagy csak mind a ketten éljük a saját ki életünket.
Vagy talán Lilly a hibája mindennek! Ő gonosz ezt tudom! Bízom Cullen-ek érzéseiben és erejében! Csak Vi nincs tisztába ezzel. Bár Alice is szokott tévedni mint például a múltkor amikor azt hitte terhes vagyok......
Bár nagyon jó lenne de még szerintem ehhez fiatal vagyok. Bár 19 éves vagyok és nagyon család centrikus de azért még fiatal vagyok. Jó lenne anyának lenni de fiatal is vagyok egyben. Bár anyu is kb. ennyi idősen szült engem.
Mire végig mondtam magamban a dolgokat az ébresztőórám hangos kattogására keltem fel. Felkeltem és már mentem is a fürdőbe. Felvettem egy nagyon csini ruhát. Egybe részes mini, fehér és sok fekete virág van rajta. Felül kicsit kivágott. A mell alatt van rajta egy kis masni és meg van húzva. Nagyon csinos. Visszamentem a szobámba és hallottam, hogy Vi is felkelt és ő ment be a fürdőbe. Átpakoltam a cuccom egy kis válltáskába. Felkaptam Emmett ajándékát és mentem is. Lementem és láttam, hogy esett a hó. December 13. van Emmett 95. szülinapja van ma! Ő nem tudja, hogy én tudom de nem baj az!
Lementem és Vi nagyot nézett rajtam.
- Húú? Ez most tuti egy álom! - mondta.
- Nem nem az! - mondtam nevetve.
Letettem a cuccom és már csináltam az a reggelit.
- Ha az a célod, hogy Emmett tényleg teherbe ejtsen akkor jó úton haladsz! - mondta Vi.
- Tud meg húgi nem az a szándékom!
- De csak is az lehet! Olyan vagy mint anyu! - mondta nekem ami egy kicsit megbántott.
- Nem vagyok olyan! Nem követem el az ő hibáját! Nem akarok még egy ideig terhes lenni! - mondtam de hallatszott, hogy egy kicsit mérges vagyok rá!
- Oké! És kinek lesz az ajándék és mi van benne! - mondta és a csomagot nézegette.
- Tud meg Emmett-nek ma van a szülinapja és, hogy mit kap azt nem mondom el!
- De kis gonosz vagy! - mondta.
- Löszi! -válaszoltam és elé raktam a reggelit.
Ettünk mind a ketten és már öltöztünk is. Én az egyik fekete magas sarkút vettem fel az egyik kedvenc vászon kabátommal. Vi a szokásos cuccait. Tornacsuka és bőr dzseki! Elindultunk és megláttam Esme.t aki csodálkozott rajtam. Rámosolyogtam ő is mosolygott rám. Beültünk a kocsiba és már mentünk is a suliba.
- Nem félsz a suliban mindenki téged fog nézni? - kérdezte nevetve.
- Nem! - válaszoltam határozottan.
Ő csak nézett és kinézett az ablakon. A suli elé érve mikor kiszálltunk a parkolóban úgy lett ahogy Vi mondta. Mindenki engem nézett és nem nagyon tudott zavarni. A Cullen-ek előtt mentünk el. Vi Stefan karjaiba ugrott én meg elmentem be az osztályba. Emmett azonnal jött utánam és leült mellém. Leült mellém és a többiek csak nem feltűnően de észrevehetően néztek ránk.
- Mi ez az új külső? - kérdezte kicsit izgatottan.
- Majd meglátod! - mondtam neki és már csöngettek is. Emmett elment és meg csak mosolyogtam.
A többiek odajöttek ugyan ezt megkérdezni de csak nekik azt mondtam, hogy még anyutól kaptam és ebben akartam jönni. Ami részben igaz is volt de hiányos. Suli után Esme és Carlisle is kint voltak a parkolóban. Alice-el beszélgettek valamiről ami miatt Alice nagyon de nagyon boldog volt. Stefan és Vi már elmentek ezért én a parkolóban vártam meg Emmett-et. Carlisle megfogta a táskámat és látva, hogy Emmett kijött odarohantam és megöleltem.
- Mi a baj? - kérdezte vidáman.
- Boldog szülinapot szerelmem! - mondtam és neki adtam az ajándékom!
- Jaj! Ne már!
- Boldog 95. szülinapot! - mondtam nevetve.
- Na ezt megbánod! - mondta
És megölelt és megpörgettet. Megcsókoltuk egymást majd odamentünk a többiekhez. Esme és a többiek is csak mosolyogtak mikor meglátták Emmett kezében a kis csomagot. Elbúcsúztunk egymástól és beültem a kocsimba. Levettem a cipőmet és teljes gázzal mentem haza. Alice éppen akkor ment be és jól megfordult mikor hallottam, hogy jövök. Kiszálltam cipővel a kezembe.
- Cally! Te egy állat vagy! És meg fogsz fázni! - mondta.
- Nem fogok! - mondtam.
Bementünk. Felmentünk a szobámba de Alice lent maradt, hogy beszéljen Stefan-nal. Stefan elment Vi pedig asz én szobámban ült az ágyamon. Leültem mellé és Alice sikítva rontott be hozzánk.
- Mi a baj Alice? - kérdezte Vi.
- Csajok! Megyünk AC/DC koncertre. Ááááá! - kiabálta
Mi is sikítani kezdtünk és Vi felpattant az ágyra és ugrált. Felráncigált és ketten ugráltunk mint az ovisok esküszöm! Ekkor falaki elkapta a derekamat el lehúzott.
- Szia szépség! - súgta a fülembe és én behúztam egyet a hasába mert tudtam, hogy Emmett az! - Ezt miért kaptam?
- Mert megijesztettél! - mondtam és azonnal csókoltam.
- Oké! Akkor ezek szerint te is jössz!
- Naná! - mondtuk Vi-vel egyszerre.
- És még ki jön? - kérdezte Vi.
- Te, Calls, én, Alice, Jasper, Bella, Edward, Nessie, Jacob, Rosalie, Damon és Stefan. Eddig ennyien megyünk.
- Hú! Akkor sokan leszünk! - mondta Vi és vidáman ölelte meg szerelmem majd Stefan lépett be.
Vi megölelte és megcsókolta majd ők elmentek. Alice én és Emmett maradtunk a szobában. Alice leült és én is.
- Mi a baj Alice? - kérdeztem.
- Csak a múltkori látomásaim miatt gondolkozom.
- Az amikor azt hitted, hogy terhes vagyok?
- Igen! És még egyszer bocsánat!
- Semmi baj! Csak egy dolgot ígérjetek meg nekem! Jót bulizunk!
- Naná! de csak akkor lesz jó ha te végre felbátorodsz!
ekkor Vi jött be!
- Ne féltsd őt! Olyan lesz, hogy csak na! - mondta Vi nevetve!
Aztán még beszélgettünk majd mindenki lement és Vi bement a szabályába. Nem tudom miért de olyan jó lenne ha fekete lenne a haja.Holnap el is megyek befestetem és talán még ezt a ronda csillagot ami majdnem a vállamnál van azt is megcsinálom valamilyenre. Ezt a csillagot anyu halála után csináltattam mert imádta a csillagokat!
Reggel Vi egyedül ment suliba mert nekem nem volt kedvem. Nem aludtam olyan sokáig inkább csak lustálkodtam. Felkeltem és felöltöztem majd elindultam a városba. Bementem egy fodrászhoz és befestettem a hajam feketére. Majd találtam egy tetováló szalont és a csillagot is megcsináltam. Raktak hozzá még egy keveset és nagyon szép fekete volt. Aztán mire hazaértem Vi is otthon volt. Bementem.
- Hú? Ez komoly? Nagyon jól nézel ki! - mondta és megölelt.
A másnap reggel Vi ébresztett fel. A koncert ma este lesz és ma nagyon ki rúgunk a hámból az biztos. Emmett és a többiek nem tudom mit szólnak majd hozzám de remélem tetszeni fog nekik majd! Ettünk majd Alice és Stefan jöttek át. Én gyorsan felfutottam mert nem akartam, hogy lássák, hogy nézek ki. Este lett és nagyban készülődtünk. Lefürödtem majd Vi jött és ő is megfürdött. Mikor végeztünk együtt voltunk a fürdőben és szépítkeztünk. Nem szeretem magam sminkelni de most akkor is megteszem. Kisminkeltem magam és Vi csak nézett milyen jó lett.
- Csináld már meg nekem is! - mondta.
Nekiláttam és sokkal jobban megcsináltam neki mint amilyen az enyém. Az övé sokkal feketébb és vadabb lett. Visszament a szobájába én meg az enyémbe. Én bezárkóztam. A szekrényemben kezdtem el vadul fötörni valami jó cuccért. Aztán meg is találtam ami nekem kellett. Egy fekete miniszoknya ami alul kicsit csipkés, felsőm pántos volt és elől fűzős. Majd Vi jött be és ő is nagyon jól nézett ki.Ő is fekete miniben volt és fekete nyakba pántos felsőben. Felvettük a cipőnket ami acélbetétes bakancs. Éppen nem érte el a térdünket. Nem volt kedvünk ezt megkötni így lazán hagytuk az egészet. A többiek lent vártak minket. Egymás mellett lementünk és a szájak tátva maradtak. Nem tudom ki miatt de jó volt. Leértünk és Vi odament Stefan-hoz. Emmett odajött.
- Ezt az új külső egyszerűen nagyon jó! - mondta és megfogta a fenekem.
- Attól, hogy új külső a belső még a régi! - mondtam és eltoltam magamtól.
- Azon is lehet változtatni! - mondta.
De Nessie mér jött és indultunk is. Hamar odaértünk és már sokan voltak. A suliból is sokan voltak ott. Kiszálltunk. Emmett átkarolta a derekam és már mentünk is be. Az elő sorban voltunk és rohadt jó volt. Vi és én hamar ráéreztünk és egy sörrel a kezünkben buliztunk. Táncoltunk buliztunk és jól berúgtunk. Aztán jött a Thunderstruck szám. Az egyik kedvencem a sok közül. Vi-vel együtt tomboltunk mint eddig. Nem is tudom. Sztem a többiek is csodálkoztak rajtam. A kis csiga annyira vad, hogy az egekben van már! De nem érdekelt! Majd Emmett jött oda megölelt és csókolóztunk.
- Csak most megváltozom de csak miattad! - súgtam a fülébe.
- Akkor jó napom lesz! - mondta.
Aztán heves csókolózásba kezdtünk. Öleltük egymást majd Emmett keze megint a fenekemen volt. Nem vettem el onnan ami miatt Bella meg Nessie kicsit meg is néztek. De nem érdekeltek! Szerelmem és én ez örök! Aztán felhívtak minket a színpadra és mi is énekeltünk. Majdnem három szám erejéig fent voltunk. Majd vissza lementünk és ittunk tovább. Whisky is volt és abból is ittunk jó sokat ám! Majd jött az Iron Man 2 főcímdala. Na itt nekem most végem. Annyira be lettem csípve, hogy nagyon de nagyon jól kezdtem el táncolni. Pár osztálytársunk akivel úgy ahogy jóban voltam odajöttek és buliztak velem. De észrevették, hogy nem nagyon vagyok oda értük így leléptek és békén hagytak minket.
mikor aztán ők elmentek Emmett is odajött és átkarolt és a nyakamat csókolgatta.
- Jó a koncert? - kérdeztem tőle.
- Lehetne jobb is! Csak egy dolog hiányzik! - mondta.
Megfordított és megint hevesen csókolt de ezt abba is hagyta majd kicsit mérges lett.
- Mi a baj?
- Lilly! - mondta és én is oda néztem.
Lilly ott volt. Egy fekete farmerban meg egy fekete pulcsiban! Odament Vi-hez. Stefan nem engedte el így odajött hozzám.
- Gyere velem egy kicsit.
- Nem! - mondtam.
- Gyere már! - kiáltott rám.
- Nem megy! Hagyd őket békén! - mondta Emmett és lelépett.
Luka is ott volt de ő szerencsére nem jött oda hozzánk. Tudtam ,hogy meg akarnak minket ölni de ez most nem zavart engem. Vi itt van, Stefan vigyáz rá akkor biztos nem lesz semmi baj sem! Aztán csak jöttek és jöttek a számok és Emmett is kezdett végre velem lenni. Együtt buliztunk a többiektől elmentünk és csak mi ketten voltunk. Majd Emmett-et hívta valaki.
- Mi a baj Bella? ... Velünk semmi... Kicsit félrementünk... Majd otthon! - és letették.
- Mi a baj?
- Bella aggódott miattad! - mondta és adott egy csókot. Nem érdekelte a többi nép.
Volt olyan ki odajött hozzánk és megkérdezte mióta vagyunk együtt és, hogy mennyi idős is vagyok. Majd
Emmett meglátta a tetkót rajtam.
- Mi ez? - kérdezte és megnézte.
- Anyukám halálakor csináltam de most nagyon ronda volt és kicsit megcsináltattam.
- Nagyon szép! Csak Carlisle ne lássa meg! - mondta és nevetett.
Majd az utolsó szám következett. Emmett nem bírta tovább és lementünk. A kocsihoz érve neki lökött és hevesen csókolt.
- Bírd ki! - súgtam a fülébe és beültem a kocsiba.
Ő is beült és padló gázzal ment. Hamar náluk voltunk és felkapott majd a szobájában kötöttünk ki. Bezárta az az ajtót és megfordult. Én gyorsabb voltam és a falhoz nyomtam. Nem érdekelt mit mond. Ő akarta, hogy megváltozzam. Letéptem róla a felsőt. Felugrottam és ő megfogta a fenekem és ledöntött az ágyra. De megint közbeléptem.Felül kerekedtem és én lettem felül. A mellkasát puszilgattam és éreztem a férfiasságát kidomborodni. Ezek szerint tetszik amit csinálok. De gyorsan lépett és alulra kerültem. Emmett-en csak az alsógatyája volt.
- Sok rajtad a ruha! - mondta.
- Ezen csak te tudsz változtatni! - mondtam és ezt nem kellett többször mondanom.
Tépte le rólam a ruháimat. Aztán átadtuk magunkat a gyönyörnek
****************************************************************
Reggel Emmett mellkasán ébredtem fel. Megpusziltam és ujjaimmal rajzolgattam valami baromságot.
- Neked is jó reggelt szerelmem! - mondta Emmett.
Én nem mondtam semmit. Megcsókoltam és egész testem a mellkasára tettem. Felültem a mellkasára és megint éreztem, hogy tetszik neki amit lát. Lassan és érzékien lehajoltam és csókoltam meg. Megint felültem de az érzés nem változott semmit sem. Aztán Bella jött be. Nem hajoltam le vagy valami. Nem zavartattam magam. Úgy tettem mintha itt sem lenne. Becsapta az ajtót és leviharzott. Én most a mellkasát puszilgattam.
- Ugye tisztában vagy azzal, hogy most mérges!
- Nem érdekel! - válaszoltam és rátapadtam a szájára. Majd mikor Emmett is belelendült.
- Megyek fürödni! - és felálltam.
- Ezt nem teheted velem!
- Ha akarod akkor gyere! - mondta és ő is csatlakozott hozzám.
Beálltunk a zuhany alá és jó volt érezni a kellemes meleget. Emmett vadul csókolt és nem hagyta abba. Nagyon de nagyon halkan halottam ,hogy valaki bejött de nem törődtem vele.
- Cally fürdesz? - kérdezte Carlisle.
- Igen! - mondtam nagyon lágyan.
- Emmett?
- Nem tudom! - mondtam és Emmett magában nevetett egy jót.
Majd kiment.
- Köszi! - mondta és megint csókolt csak.
Aztán megint......
****************************************************************
Cipő
Cally ruhája
Violett ruhája
(Cally szemszöge)
Violett húgom nem mondta el mi a baja és szerelmem sem nyilatkozik-e téren. Pedig Vi mindent elmond és megbeszél velem és én is vele. Olyan jókat szoktunk dumálgatni de az utóbbi időben nem igazán vagyunk olyan közel egymáshoz mint eddig. Nem tudom, hogy miért. Vagy a pasik miatt vagy csak mind a ketten éljük a saját ki életünket.
Vagy talán Lilly a hibája mindennek! Ő gonosz ezt tudom! Bízom Cullen-ek érzéseiben és erejében! Csak Vi nincs tisztába ezzel. Bár Alice is szokott tévedni mint például a múltkor amikor azt hitte terhes vagyok......
Bár nagyon jó lenne de még szerintem ehhez fiatal vagyok. Bár 19 éves vagyok és nagyon család centrikus de azért még fiatal vagyok. Jó lenne anyának lenni de fiatal is vagyok egyben. Bár anyu is kb. ennyi idősen szült engem.
Mire végig mondtam magamban a dolgokat az ébresztőórám hangos kattogására keltem fel. Felkeltem és már mentem is a fürdőbe. Felvettem egy nagyon csini ruhát. Egybe részes mini, fehér és sok fekete virág van rajta. Felül kicsit kivágott. A mell alatt van rajta egy kis masni és meg van húzva. Nagyon csinos. Visszamentem a szobámba és hallottam, hogy Vi is felkelt és ő ment be a fürdőbe. Átpakoltam a cuccom egy kis válltáskába. Felkaptam Emmett ajándékát és mentem is. Lementem és láttam, hogy esett a hó. December 13. van Emmett 95. szülinapja van ma! Ő nem tudja, hogy én tudom de nem baj az!
Lementem és Vi nagyot nézett rajtam.
- Húú? Ez most tuti egy álom! - mondta.
- Nem nem az! - mondtam nevetve.
Letettem a cuccom és már csináltam az a reggelit.
- Ha az a célod, hogy Emmett tényleg teherbe ejtsen akkor jó úton haladsz! - mondta Vi.
- Tud meg húgi nem az a szándékom!
- De csak is az lehet! Olyan vagy mint anyu! - mondta nekem ami egy kicsit megbántott.
- Nem vagyok olyan! Nem követem el az ő hibáját! Nem akarok még egy ideig terhes lenni! - mondtam de hallatszott, hogy egy kicsit mérges vagyok rá!
- Oké! És kinek lesz az ajándék és mi van benne! - mondta és a csomagot nézegette.
- Tud meg Emmett-nek ma van a szülinapja és, hogy mit kap azt nem mondom el!
- De kis gonosz vagy! - mondta.
- Löszi! -válaszoltam és elé raktam a reggelit.
Ettünk mind a ketten és már öltöztünk is. Én az egyik fekete magas sarkút vettem fel az egyik kedvenc vászon kabátommal. Vi a szokásos cuccait. Tornacsuka és bőr dzseki! Elindultunk és megláttam Esme.t aki csodálkozott rajtam. Rámosolyogtam ő is mosolygott rám. Beültünk a kocsiba és már mentünk is a suliba.
- Nem félsz a suliban mindenki téged fog nézni? - kérdezte nevetve.
- Nem! - válaszoltam határozottan.
Ő csak nézett és kinézett az ablakon. A suli elé érve mikor kiszálltunk a parkolóban úgy lett ahogy Vi mondta. Mindenki engem nézett és nem nagyon tudott zavarni. A Cullen-ek előtt mentünk el. Vi Stefan karjaiba ugrott én meg elmentem be az osztályba. Emmett azonnal jött utánam és leült mellém. Leült mellém és a többiek csak nem feltűnően de észrevehetően néztek ránk.
- Mi ez az új külső? - kérdezte kicsit izgatottan.
- Majd meglátod! - mondtam neki és már csöngettek is. Emmett elment és meg csak mosolyogtam.
A többiek odajöttek ugyan ezt megkérdezni de csak nekik azt mondtam, hogy még anyutól kaptam és ebben akartam jönni. Ami részben igaz is volt de hiányos. Suli után Esme és Carlisle is kint voltak a parkolóban. Alice-el beszélgettek valamiről ami miatt Alice nagyon de nagyon boldog volt. Stefan és Vi már elmentek ezért én a parkolóban vártam meg Emmett-et. Carlisle megfogta a táskámat és látva, hogy Emmett kijött odarohantam és megöleltem.
- Mi a baj? - kérdezte vidáman.
- Boldog szülinapot szerelmem! - mondtam és neki adtam az ajándékom!
- Jaj! Ne már!
- Boldog 95. szülinapot! - mondtam nevetve.
- Na ezt megbánod! - mondta
És megölelt és megpörgettet. Megcsókoltuk egymást majd odamentünk a többiekhez. Esme és a többiek is csak mosolyogtak mikor meglátták Emmett kezében a kis csomagot. Elbúcsúztunk egymástól és beültem a kocsimba. Levettem a cipőmet és teljes gázzal mentem haza. Alice éppen akkor ment be és jól megfordult mikor hallottam, hogy jövök. Kiszálltam cipővel a kezembe.
- Cally! Te egy állat vagy! És meg fogsz fázni! - mondta.
- Nem fogok! - mondtam.
Bementünk. Felmentünk a szobámba de Alice lent maradt, hogy beszéljen Stefan-nal. Stefan elment Vi pedig asz én szobámban ült az ágyamon. Leültem mellé és Alice sikítva rontott be hozzánk.
- Mi a baj Alice? - kérdezte Vi.
- Csajok! Megyünk AC/DC koncertre. Ááááá! - kiabálta
Mi is sikítani kezdtünk és Vi felpattant az ágyra és ugrált. Felráncigált és ketten ugráltunk mint az ovisok esküszöm! Ekkor falaki elkapta a derekamat el lehúzott.
- Szia szépség! - súgta a fülembe és én behúztam egyet a hasába mert tudtam, hogy Emmett az! - Ezt miért kaptam?
- Mert megijesztettél! - mondtam és azonnal csókoltam.
- Oké! Akkor ezek szerint te is jössz!
- Naná! - mondtuk Vi-vel egyszerre.
- És még ki jön? - kérdezte Vi.
- Te, Calls, én, Alice, Jasper, Bella, Edward, Nessie, Jacob, Rosalie, Damon és Stefan. Eddig ennyien megyünk.
- Hú! Akkor sokan leszünk! - mondta Vi és vidáman ölelte meg szerelmem majd Stefan lépett be.
Vi megölelte és megcsókolta majd ők elmentek. Alice én és Emmett maradtunk a szobában. Alice leült és én is.
- Mi a baj Alice? - kérdeztem.
- Csak a múltkori látomásaim miatt gondolkozom.
- Az amikor azt hitted, hogy terhes vagyok?
- Igen! És még egyszer bocsánat!
- Semmi baj! Csak egy dolgot ígérjetek meg nekem! Jót bulizunk!
- Naná! de csak akkor lesz jó ha te végre felbátorodsz!
ekkor Vi jött be!
- Ne féltsd őt! Olyan lesz, hogy csak na! - mondta Vi nevetve!
Aztán még beszélgettünk majd mindenki lement és Vi bement a szabályába. Nem tudom miért de olyan jó lenne ha fekete lenne a haja.Holnap el is megyek befestetem és talán még ezt a ronda csillagot ami majdnem a vállamnál van azt is megcsinálom valamilyenre. Ezt a csillagot anyu halála után csináltattam mert imádta a csillagokat!
Reggel Vi egyedül ment suliba mert nekem nem volt kedvem. Nem aludtam olyan sokáig inkább csak lustálkodtam. Felkeltem és felöltöztem majd elindultam a városba. Bementem egy fodrászhoz és befestettem a hajam feketére. Majd találtam egy tetováló szalont és a csillagot is megcsináltam. Raktak hozzá még egy keveset és nagyon szép fekete volt. Aztán mire hazaértem Vi is otthon volt. Bementem.
- Hú? Ez komoly? Nagyon jól nézel ki! - mondta és megölelt.
A másnap reggel Vi ébresztett fel. A koncert ma este lesz és ma nagyon ki rúgunk a hámból az biztos. Emmett és a többiek nem tudom mit szólnak majd hozzám de remélem tetszeni fog nekik majd! Ettünk majd Alice és Stefan jöttek át. Én gyorsan felfutottam mert nem akartam, hogy lássák, hogy nézek ki. Este lett és nagyban készülődtünk. Lefürödtem majd Vi jött és ő is megfürdött. Mikor végeztünk együtt voltunk a fürdőben és szépítkeztünk. Nem szeretem magam sminkelni de most akkor is megteszem. Kisminkeltem magam és Vi csak nézett milyen jó lett.
- Csináld már meg nekem is! - mondta.
Nekiláttam és sokkal jobban megcsináltam neki mint amilyen az enyém. Az övé sokkal feketébb és vadabb lett. Visszament a szobájába én meg az enyémbe. Én bezárkóztam. A szekrényemben kezdtem el vadul fötörni valami jó cuccért. Aztán meg is találtam ami nekem kellett. Egy fekete miniszoknya ami alul kicsit csipkés, felsőm pántos volt és elől fűzős. Majd Vi jött be és ő is nagyon jól nézett ki.Ő is fekete miniben volt és fekete nyakba pántos felsőben. Felvettük a cipőnket ami acélbetétes bakancs. Éppen nem érte el a térdünket. Nem volt kedvünk ezt megkötni így lazán hagytuk az egészet. A többiek lent vártak minket. Egymás mellett lementünk és a szájak tátva maradtak. Nem tudom ki miatt de jó volt. Leértünk és Vi odament Stefan-hoz. Emmett odajött.
- Ezt az új külső egyszerűen nagyon jó! - mondta és megfogta a fenekem.
- Attól, hogy új külső a belső még a régi! - mondtam és eltoltam magamtól.
- Azon is lehet változtatni! - mondta.
De Nessie mér jött és indultunk is. Hamar odaértünk és már sokan voltak. A suliból is sokan voltak ott. Kiszálltunk. Emmett átkarolta a derekam és már mentünk is be. Az elő sorban voltunk és rohadt jó volt. Vi és én hamar ráéreztünk és egy sörrel a kezünkben buliztunk. Táncoltunk buliztunk és jól berúgtunk. Aztán jött a Thunderstruck szám. Az egyik kedvencem a sok közül. Vi-vel együtt tomboltunk mint eddig. Nem is tudom. Sztem a többiek is csodálkoztak rajtam. A kis csiga annyira vad, hogy az egekben van már! De nem érdekelt! Majd Emmett jött oda megölelt és csókolóztunk.
- Csak most megváltozom de csak miattad! - súgtam a fülébe.
- Akkor jó napom lesz! - mondta.
Aztán heves csókolózásba kezdtünk. Öleltük egymást majd Emmett keze megint a fenekemen volt. Nem vettem el onnan ami miatt Bella meg Nessie kicsit meg is néztek. De nem érdekeltek! Szerelmem és én ez örök! Aztán felhívtak minket a színpadra és mi is énekeltünk. Majdnem három szám erejéig fent voltunk. Majd vissza lementünk és ittunk tovább. Whisky is volt és abból is ittunk jó sokat ám! Majd jött az Iron Man 2 főcímdala. Na itt nekem most végem. Annyira be lettem csípve, hogy nagyon de nagyon jól kezdtem el táncolni. Pár osztálytársunk akivel úgy ahogy jóban voltam odajöttek és buliztak velem. De észrevették, hogy nem nagyon vagyok oda értük így leléptek és békén hagytak minket.
mikor aztán ők elmentek Emmett is odajött és átkarolt és a nyakamat csókolgatta.
- Jó a koncert? - kérdeztem tőle.
- Lehetne jobb is! Csak egy dolog hiányzik! - mondta.
Megfordított és megint hevesen csókolt de ezt abba is hagyta majd kicsit mérges lett.
- Mi a baj?
- Lilly! - mondta és én is oda néztem.
Lilly ott volt. Egy fekete farmerban meg egy fekete pulcsiban! Odament Vi-hez. Stefan nem engedte el így odajött hozzám.
- Gyere velem egy kicsit.
- Nem! - mondtam.
- Gyere már! - kiáltott rám.
- Nem megy! Hagyd őket békén! - mondta Emmett és lelépett.
Luka is ott volt de ő szerencsére nem jött oda hozzánk. Tudtam ,hogy meg akarnak minket ölni de ez most nem zavart engem. Vi itt van, Stefan vigyáz rá akkor biztos nem lesz semmi baj sem! Aztán csak jöttek és jöttek a számok és Emmett is kezdett végre velem lenni. Együtt buliztunk a többiektől elmentünk és csak mi ketten voltunk. Majd Emmett-et hívta valaki.
- Mi a baj Bella? ... Velünk semmi... Kicsit félrementünk... Majd otthon! - és letették.
- Mi a baj?
- Bella aggódott miattad! - mondta és adott egy csókot. Nem érdekelte a többi nép.
Volt olyan ki odajött hozzánk és megkérdezte mióta vagyunk együtt és, hogy mennyi idős is vagyok. Majd
Emmett meglátta a tetkót rajtam.
- Mi ez? - kérdezte és megnézte.
- Anyukám halálakor csináltam de most nagyon ronda volt és kicsit megcsináltattam.
- Nagyon szép! Csak Carlisle ne lássa meg! - mondta és nevetett.
Majd az utolsó szám következett. Emmett nem bírta tovább és lementünk. A kocsihoz érve neki lökött és hevesen csókolt.
- Bírd ki! - súgtam a fülébe és beültem a kocsiba.
Ő is beült és padló gázzal ment. Hamar náluk voltunk és felkapott majd a szobájában kötöttünk ki. Bezárta az az ajtót és megfordult. Én gyorsabb voltam és a falhoz nyomtam. Nem érdekelt mit mond. Ő akarta, hogy megváltozzam. Letéptem róla a felsőt. Felugrottam és ő megfogta a fenekem és ledöntött az ágyra. De megint közbeléptem.Felül kerekedtem és én lettem felül. A mellkasát puszilgattam és éreztem a férfiasságát kidomborodni. Ezek szerint tetszik amit csinálok. De gyorsan lépett és alulra kerültem. Emmett-en csak az alsógatyája volt.
- Sok rajtad a ruha! - mondta.
- Ezen csak te tudsz változtatni! - mondtam és ezt nem kellett többször mondanom.
Tépte le rólam a ruháimat. Aztán átadtuk magunkat a gyönyörnek
****************************************************************
Reggel Emmett mellkasán ébredtem fel. Megpusziltam és ujjaimmal rajzolgattam valami baromságot.
- Neked is jó reggelt szerelmem! - mondta Emmett.
Én nem mondtam semmit. Megcsókoltam és egész testem a mellkasára tettem. Felültem a mellkasára és megint éreztem, hogy tetszik neki amit lát. Lassan és érzékien lehajoltam és csókoltam meg. Megint felültem de az érzés nem változott semmit sem. Aztán Bella jött be. Nem hajoltam le vagy valami. Nem zavartattam magam. Úgy tettem mintha itt sem lenne. Becsapta az ajtót és leviharzott. Én most a mellkasát puszilgattam.
- Ugye tisztában vagy azzal, hogy most mérges!
- Nem érdekel! - válaszoltam és rátapadtam a szájára. Majd mikor Emmett is belelendült.
- Megyek fürödni! - és felálltam.
- Ezt nem teheted velem!
- Ha akarod akkor gyere! - mondta és ő is csatlakozott hozzám.
Beálltunk a zuhany alá és jó volt érezni a kellemes meleget. Emmett vadul csókolt és nem hagyta abba. Nagyon de nagyon halkan halottam ,hogy valaki bejött de nem törődtem vele.
- Cally fürdesz? - kérdezte Carlisle.
- Igen! - mondtam nagyon lágyan.
- Emmett?
- Nem tudom! - mondtam és Emmett magában nevetett egy jót.
Majd kiment.
- Köszi! - mondta és megint csókolt csak.
Aztán megint......
****************************************************************
Cipő
Cally ruhája
Violett ruhája
2010. december 21., kedd
10. fejezet
A fényben minden új életre kél!
/Violett szemszöge/
Lilly és Én sétáltunk az utcákon át és megkérdeztem Lillytől:
-És pontosan mióta is vagy vámpír?
-Hát körülbelül azóta mióta elmentetek!
-Értem, szóval ki az a híres vámpír pasid?
-Hát akkor jött mikor elmentetek...- közbe vágtam és felhangon szóltam:
-Minden akkor kezdődött mikor mi elmentünk?
-Hát majdnem! Nos Luka-nak hívják és az 1800-as évekből származik! És mielőtt megkérdeznéd, elég ha a napra megy és én is! Úgy ahogy a Salvatore tesók is! És nekik is van olyan gyűrűjük mint nekünk!
-Szóval és tettel vámpír vagy és "égős" fajta és befolyásoló!
-Igen és ha akarom akkor befolyásolhatlak!
-Az kicsit nehéz lesz mert van egy nyakláncom ami ezt megakadályozza ezt!
Majd ő elment ahhoz a Lukahoz és ott aludt én meg haza mentem és Cally így szólt:
-Figyelj Alice mondott egy s mást Lillyről! És nagyon megváltozott, mióta vámpír! Nagyon erős csak nagyon nagy mennyiségű vasfüvön nem tud áthatolni! És ő is meg a barátja is "emberevők"! És azt is mondta hogy veszélyes rád nézve mert te vagy vele a legtöbbet!
-Figyelj Cally, nem lesz nekem semmi gond! Alice látomásai nem mindig biztosak! Tudod! Hiszen most is azt hitte hogy terhes vagy! És csak gyomor rontás volt! Hogy úgy őszinte legyek ovi-óta ismerem Lillyt és nem tenne semmi olyat ami nekem rossz lenne!
-De biztos vagy te ebben? Lehet hogy ismered de megváltozott! Hiszen vámpír! És akkor mindenki megváltozik!
-Honnan tudod?
-A házi dogádból!
-H, nem ér!- mondtam fenn hangon majd felrohantam a szobámba.
/Lilly szemszöge/
-Figyelj Szívi, akkor mi is a terv?- kérdezte tőlem Luka.
-Fogalmam sincs! Nincs kedvem megölni! Ő a legjobb barátnőm és nem tudnék azzal a gondolattal élni örökké hogy megöltem a legjobb barátnőm!
-Nem kell ezzel a tudattal élned! Mert a nővérét is meg kell ölni!
-Remek! És ez szerinted megkönnyít mindent?!
-Hát igen. Mert nem csak őt kell megölnünk! És ha nagyon akarod akkor én Violettet, te meg Callyt!
-Lehet egy kérdésem?
-Csak nyugodtan!
-Miért is mentem ebbe bele?
Aztán odalökött a falhoz és így szólt:
-Ha már nem tetszik az alkunk akkor egész nyugodtan menj el! És csak azért akartál belemenni mert a drágalátos barátnőd itt hagyott téged és amikor mondtam hogy kiakarom őket nyírni akkor te nem ellenkeztél de ha nem tetszik valami akkor van nálam karó!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
-Jah, így már világos minden! De még egy valami nem tiszta! Miért is akarod őket annyira kinyírni?
-Hát most nem akarok mesedélutánt tartani de legyen annyi elég hogy van két ismerősöm és nekik teszek szívességet!
-Aha, és te ezért a szívességért mit is kapsz?
-Majd meglátod!
/Violett szemszöge/
Mikor felrohantam a szobámba egyből oda mentem ahol mindig jobban voltam vagyis inkább ő jött át. Stefan volt az. Ő volt az mikor minden bajom volt akire számíthattam de hiába hívtam nem vette fel és Nessie bement a szobájába.(Gondolom Edward mondta neki a gondolataim alapján. Mivel Edward gondolat olvasó!) És jött egy SMS. És ez állt benne:
Szia, Kell egy kis lelki támasz? Átmegyek ha kell! Nekem elmondhatsz mindent! Tudod?!
És én erre azt írtam vissza:
Szia, Igen kéne egy kicsi vagy inkább nagyon nagy segítség! Romokban vagyok! De attól még nem vagyok emo! :) És sok mondani valóm van! Remélem tudsz benne segíteni!
Erre már nem jött válasz csak azt vettem észre hogy Nessie ott van előttem és én szegényként jól le is támadtam. Jobban megöleltem őt mint ahogy Alice szokott mindenkit. Na jó annál jobban senki sem tud ölelni. És azt mondtam:
-Jaj Nessie, Nagyon köszönöm hogy itt vagy! Szükségem van egy támaszra!
-Semmi gond! Rám mindig számíthatsz! Amúgy mielőtt a lényegre térnénk lehet egy kérdésem?
-Persze, mondjad csak!
-Holnap vagy azután átjönnétek velem meg Jake-kel a farkasokhoz? Embry már nagyon szeretne titeket látni!
-Persze! Embry hülye?
-Abszolút!
-Jó, akkor nem szabad engem, Őt meg Emmettet egy szobába rakni különben vagy én halok meg vagy a bútorok!
-Oké akkor ezt megjegyeztem! És mi az a nagyon nagy gond amiért hívtál?
-Hát csak az hogy mindenki azt állítja Lillyről hogy gonosz lett és valami rosszra készül! Nessie, kérlek legalább te mond azt hogy ez nem igaz!
-Sajnálom, de ez sajnos igaz! Ha valaki átváltozik akkor mindig megváltozik! Vagy kedvesebb lesz vagy gonoszabb! Élő példa Damon! Jó tudom a következő a nagynéném de akkor is! Rose is teljesen más lett! Ő is hogy mondjam nem éppen az a kedves típus! Legalább is nem mindig!
-Hát de, Lilly ő más! Ő egyszerűen nem tudna bántani!
-Sajnálom, de sajnos tudna de nem akar csak muszájból kell neki!
Mire válaszolhattam volna addigra Nessie már nem volt sehol és csak a naplómat kaptam elő és elkezdtem írni:
Kedves Naplóm!
Nem lehet igaz ez! Hogy a legjobb barátnőm ide jött és bántani akar! Akár meg is akar ölni! Ez technikailag lehetetlen! Sosem bántana! Tudom sőt érzem! Ismerem! Meg most minden nagyon zavaros! Minden a feje tetejére állt minden! De muszáj kitartanom, erősnek lenni hisz könyörgök vámpírok közt vagyok! És holnap vagy azután megyünk a VÉRFARKASOKHOZ! És azt hiszem hogy nem fog minden jól elsülni mivel Nessie mondta hogy van ott egy hülye gyerek! És ez csak azért veszélyes nagyon, mert ha engem meg Emmettet meg ezt az Embry gyereket össze zárnak abból valami vagy valaki nagyon megfog sérülni! Mert egyszer az egyik haverom azt mondta, idézem: Te közveszélyes vagy!
Már ennyi! Szia! Pusszy!
Majd vissza tettem a naplómat ahova kellett és szépen lementem mert muszály volt és próbáltam nem mutatni hogy lehet hogy elhiszem hogy az LB-m gonosz! És így szóltam Cally-hez:
-Szia, mi a vacsi? Talán fasírt?
-Nem, nem fasírt!Lusta vagyok bármit is csinálni!
-Akkor hívjuk Esme-t vagy a pizzát!
-Akkor inkább már a pizzát!
-Nekem oké!
-Milyet kérsz?
-Csodacsibéset!
-Te is az vagy! Hogy azóta olyat kérsz mióta megnéztétek anyával a Csodacsibét!
-Hát kérlek, van aki soha sem nő fel! Például én!
-Képzeld csak tudom!
-Az jóóóóó!
-Ugyan már. Egyszer mindenki felnő!
-Vagy nem! Tudod, hogy őszinte legyek hozzád! A fényben minden új életre kél!
-Ha vámpír vagy akkor nem!
-Szerintem meg igen! Ismersz nem szeretem a szabályokat csak néha!
-Tudom! Ismerlek!
-Azért mondom!
Majd megjött a pizza és megettük majd elmentünk aludni. Mint midig nekem nagyon furcsa álmom volt! De most szó szerint! Eddig ilyen még sosem volt! Soha az életben! Meg általában semmi jelentősége nem volt! De most már úgy érzem hogy van! Rose Cullenről szólt! Ő is "emberevő" lett akit meglehetett karózni! És Damon Salvatore a saját érdekében vagy valaki máséban megölte! Karót szúrt a szívébe. Nem láttam pontosan annak az arcát akit védett csak annyit láttam hogy nő volt. És Damon nagyon szerette azt mondta idézem:
"Érted bármit megtennék! Te vagy az életem értelme!"
Mikor felkeltem egész végig ezen gondolkoztam. És mikor átjöttek a Cullenék akkor nagyon furcsán néztem Rose-ra is meg Damonra is. És Edward elhívott valószínűleg halló távolságon kívülre és így szólt:
-Mi volt ez az álom amin ennyire gondolkozol hogy ezt mondogatod magadban: Nem lehet! De lehet! Nem, de! Nem, de! Ha mi a csoda folyik itt?
-Hát kérlek szépen az folyik itt hogy azt álmodtam hogy Rose is "emberevő" vámpír és hogy meglehet karózni!
-Szóval azért viselkedik ilyen furcsán!
-Igen és Damon megölte és volt ott egy nő akit védett és ezt mondta neki idézem:
"Érted bármit megtennék! Te vagy az életem értelme!"
-Oké köszi!
-Nagyon szívesen!
Majd vissza mentünk és Cally megkérdezte:
-Mit beszélgettetek?
Emmettre néztem és a fejét forgatta hogy ne mondjam el és így arra következtettem hogy hallotta a beszélgetésünket. És én így válaszoltam:
-Semmi érdekeset!
Majd hirtelen le ment a nap és még mindig azt mondom magamnak: A fényben minden új életre kél!
/Violett szemszöge/
Lilly és Én sétáltunk az utcákon át és megkérdeztem Lillytől:
-És pontosan mióta is vagy vámpír?
-Hát körülbelül azóta mióta elmentetek!
-Értem, szóval ki az a híres vámpír pasid?
-Hát akkor jött mikor elmentetek...- közbe vágtam és felhangon szóltam:
-Minden akkor kezdődött mikor mi elmentünk?
-Hát majdnem! Nos Luka-nak hívják és az 1800-as évekből származik! És mielőtt megkérdeznéd, elég ha a napra megy és én is! Úgy ahogy a Salvatore tesók is! És nekik is van olyan gyűrűjük mint nekünk!
-Szóval és tettel vámpír vagy és "égős" fajta és befolyásoló!
-Igen és ha akarom akkor befolyásolhatlak!
-Az kicsit nehéz lesz mert van egy nyakláncom ami ezt megakadályozza ezt!
Majd ő elment ahhoz a Lukahoz és ott aludt én meg haza mentem és Cally így szólt:
-Figyelj Alice mondott egy s mást Lillyről! És nagyon megváltozott, mióta vámpír! Nagyon erős csak nagyon nagy mennyiségű vasfüvön nem tud áthatolni! És ő is meg a barátja is "emberevők"! És azt is mondta hogy veszélyes rád nézve mert te vagy vele a legtöbbet!
-Figyelj Cally, nem lesz nekem semmi gond! Alice látomásai nem mindig biztosak! Tudod! Hiszen most is azt hitte hogy terhes vagy! És csak gyomor rontás volt! Hogy úgy őszinte legyek ovi-óta ismerem Lillyt és nem tenne semmi olyat ami nekem rossz lenne!
-De biztos vagy te ebben? Lehet hogy ismered de megváltozott! Hiszen vámpír! És akkor mindenki megváltozik!
-Honnan tudod?
-A házi dogádból!
-H, nem ér!- mondtam fenn hangon majd felrohantam a szobámba.
/Lilly szemszöge/
-Figyelj Szívi, akkor mi is a terv?- kérdezte tőlem Luka.
-Fogalmam sincs! Nincs kedvem megölni! Ő a legjobb barátnőm és nem tudnék azzal a gondolattal élni örökké hogy megöltem a legjobb barátnőm!
-Nem kell ezzel a tudattal élned! Mert a nővérét is meg kell ölni!
-Remek! És ez szerinted megkönnyít mindent?!
-Hát igen. Mert nem csak őt kell megölnünk! És ha nagyon akarod akkor én Violettet, te meg Callyt!
-Lehet egy kérdésem?
-Csak nyugodtan!
-Miért is mentem ebbe bele?
Aztán odalökött a falhoz és így szólt:
-Ha már nem tetszik az alkunk akkor egész nyugodtan menj el! És csak azért akartál belemenni mert a drágalátos barátnőd itt hagyott téged és amikor mondtam hogy kiakarom őket nyírni akkor te nem ellenkeztél de ha nem tetszik valami akkor van nálam karó!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
-Jah, így már világos minden! De még egy valami nem tiszta! Miért is akarod őket annyira kinyírni?
-Hát most nem akarok mesedélutánt tartani de legyen annyi elég hogy van két ismerősöm és nekik teszek szívességet!
-Aha, és te ezért a szívességért mit is kapsz?
-Majd meglátod!
/Violett szemszöge/
Mikor felrohantam a szobámba egyből oda mentem ahol mindig jobban voltam vagyis inkább ő jött át. Stefan volt az. Ő volt az mikor minden bajom volt akire számíthattam de hiába hívtam nem vette fel és Nessie bement a szobájába.(Gondolom Edward mondta neki a gondolataim alapján. Mivel Edward gondolat olvasó!) És jött egy SMS. És ez állt benne:
Szia, Kell egy kis lelki támasz? Átmegyek ha kell! Nekem elmondhatsz mindent! Tudod?!
És én erre azt írtam vissza:
Szia, Igen kéne egy kicsi vagy inkább nagyon nagy segítség! Romokban vagyok! De attól még nem vagyok emo! :) És sok mondani valóm van! Remélem tudsz benne segíteni!
Erre már nem jött válasz csak azt vettem észre hogy Nessie ott van előttem és én szegényként jól le is támadtam. Jobban megöleltem őt mint ahogy Alice szokott mindenkit. Na jó annál jobban senki sem tud ölelni. És azt mondtam:
-Jaj Nessie, Nagyon köszönöm hogy itt vagy! Szükségem van egy támaszra!
-Semmi gond! Rám mindig számíthatsz! Amúgy mielőtt a lényegre térnénk lehet egy kérdésem?
-Persze, mondjad csak!
-Holnap vagy azután átjönnétek velem meg Jake-kel a farkasokhoz? Embry már nagyon szeretne titeket látni!
-Persze! Embry hülye?
-Abszolút!
-Jó, akkor nem szabad engem, Őt meg Emmettet egy szobába rakni különben vagy én halok meg vagy a bútorok!
-Oké akkor ezt megjegyeztem! És mi az a nagyon nagy gond amiért hívtál?
-Hát csak az hogy mindenki azt állítja Lillyről hogy gonosz lett és valami rosszra készül! Nessie, kérlek legalább te mond azt hogy ez nem igaz!
-Sajnálom, de ez sajnos igaz! Ha valaki átváltozik akkor mindig megváltozik! Vagy kedvesebb lesz vagy gonoszabb! Élő példa Damon! Jó tudom a következő a nagynéném de akkor is! Rose is teljesen más lett! Ő is hogy mondjam nem éppen az a kedves típus! Legalább is nem mindig!
-Hát de, Lilly ő más! Ő egyszerűen nem tudna bántani!
-Sajnálom, de sajnos tudna de nem akar csak muszájból kell neki!
Mire válaszolhattam volna addigra Nessie már nem volt sehol és csak a naplómat kaptam elő és elkezdtem írni:
Kedves Naplóm!
Nem lehet igaz ez! Hogy a legjobb barátnőm ide jött és bántani akar! Akár meg is akar ölni! Ez technikailag lehetetlen! Sosem bántana! Tudom sőt érzem! Ismerem! Meg most minden nagyon zavaros! Minden a feje tetejére állt minden! De muszáj kitartanom, erősnek lenni hisz könyörgök vámpírok közt vagyok! És holnap vagy azután megyünk a VÉRFARKASOKHOZ! És azt hiszem hogy nem fog minden jól elsülni mivel Nessie mondta hogy van ott egy hülye gyerek! És ez csak azért veszélyes nagyon, mert ha engem meg Emmettet meg ezt az Embry gyereket össze zárnak abból valami vagy valaki nagyon megfog sérülni! Mert egyszer az egyik haverom azt mondta, idézem: Te közveszélyes vagy!
Már ennyi! Szia! Pusszy!
Majd vissza tettem a naplómat ahova kellett és szépen lementem mert muszály volt és próbáltam nem mutatni hogy lehet hogy elhiszem hogy az LB-m gonosz! És így szóltam Cally-hez:
-Szia, mi a vacsi? Talán fasírt?
-Nem, nem fasírt!Lusta vagyok bármit is csinálni!
-Akkor hívjuk Esme-t vagy a pizzát!
-Akkor inkább már a pizzát!
-Nekem oké!
-Milyet kérsz?
-Csodacsibéset!
-Te is az vagy! Hogy azóta olyat kérsz mióta megnéztétek anyával a Csodacsibét!
-Hát kérlek, van aki soha sem nő fel! Például én!
-Képzeld csak tudom!
-Az jóóóóó!
-Ugyan már. Egyszer mindenki felnő!
-Vagy nem! Tudod, hogy őszinte legyek hozzád! A fényben minden új életre kél!
-Ha vámpír vagy akkor nem!
-Szerintem meg igen! Ismersz nem szeretem a szabályokat csak néha!
-Tudom! Ismerlek!
-Azért mondom!
Majd megjött a pizza és megettük majd elmentünk aludni. Mint midig nekem nagyon furcsa álmom volt! De most szó szerint! Eddig ilyen még sosem volt! Soha az életben! Meg általában semmi jelentősége nem volt! De most már úgy érzem hogy van! Rose Cullenről szólt! Ő is "emberevő" lett akit meglehetett karózni! És Damon Salvatore a saját érdekében vagy valaki máséban megölte! Karót szúrt a szívébe. Nem láttam pontosan annak az arcát akit védett csak annyit láttam hogy nő volt. És Damon nagyon szerette azt mondta idézem:
"Érted bármit megtennék! Te vagy az életem értelme!"
Mikor felkeltem egész végig ezen gondolkoztam. És mikor átjöttek a Cullenék akkor nagyon furcsán néztem Rose-ra is meg Damonra is. És Edward elhívott valószínűleg halló távolságon kívülre és így szólt:
-Mi volt ez az álom amin ennyire gondolkozol hogy ezt mondogatod magadban: Nem lehet! De lehet! Nem, de! Nem, de! Ha mi a csoda folyik itt?
-Hát kérlek szépen az folyik itt hogy azt álmodtam hogy Rose is "emberevő" vámpír és hogy meglehet karózni!
-Szóval azért viselkedik ilyen furcsán!
-Igen és Damon megölte és volt ott egy nő akit védett és ezt mondta neki idézem:
"Érted bármit megtennék! Te vagy az életem értelme!"
-Oké köszi!
-Nagyon szívesen!
Majd vissza mentünk és Cally megkérdezte:
-Mit beszélgettetek?
Emmettre néztem és a fejét forgatta hogy ne mondjam el és így arra következtettem hogy hallotta a beszélgetésünket. És én így válaszoltam:
-Semmi érdekeset!
Majd hirtelen le ment a nap és még mindig azt mondom magamnak: A fényben minden új életre kél!
2010. december 19., vasárnap
9. fejezet
A türelem rózsát terem!
/Cally szemszöge!/
Stefan és Vi rögtön el is mentek fel. Tudom, hogy mit fognak csinálni és örülök, hogy talált magának egy szerelmet. Emmett és én lent maradtunk.
- Átmegyünk hozzánk? - kérdezte Emmett.
- Persze! - mondtam és örültem, hogy átmegyünk.
Átmentünk és felmentünk a szobájába. Leültem az ágyra.
- Bocsáss meg! - mondta és leült velem szembe.
Megbocsátok neki! Nem tett semmi olyan. De én vagyok a barom!
Nem engedtem válaszolni a számat azonnal az övére tettem és szenvedélyesen csókoltuk egymást. Mind a ketten megbocsátottunk a másiknak ezt éreztem. Emmett letépte rólam a pólómat és én is levettem ról az övét. Ledöntött az ágyra de Esme benyitott.
- Azt..... Azt hiszem később visszajövök! - mondta kicsit megszeppenve és kiment.
Emmett végig nézett rajtam.
- Nagy a kísértés! - mondta.
- Akkor gyere! -válaszoltam.
De nem érkezett válasz. Hirtelen Emmett karjaiban voltam ő meg csókoltam a nyakam majd egyre lejjebb ment. Levette a gatyám meg a melltartóm ő meg csak gatyában volt.
- Kaja...... Húúúúú! Inkább léptem! - mondta Carlisle és ő becsapta az ajtót.
- Na most viszont tényleg hagyjuk abba! - mondta. Felálltunk és arra a rettenően rossz helyzetre jutottam, hogy nincs mit felvennem.
Emmett csak nevetett. Ezért elvettem egy felsőt tőle és abban mentem le. Ő előbb leért. Háttal volt nekem és meg a nyakába ugrottam. Kicsit megijedt de csak nevetett. Nessie is lejött.
- Nessie! - mondtam és leszálltam Emmett hátáról.
- Tessék?
- Tudsz kölcsön adni ruhát? - kérdeztem és egy kicsit elvörösödtem. Nessie is csak nevetett.
- Persze! - mondta.
És felmentünk. Kezembe adott pár ruhát és meg gyorsan felvettem. Lementem és Vi meg Stefan is megjöttek. Megöleltem őket és újra az én mackóm karjába vetettem magam.
- Gyerekek! Ne rontsátok el az eddigi tökéletes napot! - mondta Edward én meg hozzávágtam egy jó nagydarab párnát.
Lilly lépett be az ajtót nagyon vidáman. Mint észrevettük Lilly is vámpír lett. Nem féltünk tőle de egy kicsit meglepett az biztos. Emmett megölelt és Lilly kicsit mérges volt. De Stefan és Vi-re nem! Furi a csaj az biztos! De próbáltam nem rá figyelni. Megölelt és leültünk a kanapéra.
- De mesélj Lilly mi van veled? - kérdezte Violett boldogan.
- Hát. Megtaláltam életem szerelmét és boldogan élek! De kiderült, hogy vámpír de nem érdekelt. Aztán ő átváltoztatott és azóta is együtt vagyunk.
Örülök Lilly boldogságának de a gyomrom valahogy nem olyan mint szokott lenni. Szörnyen hasogatott és fájt. Nem tudtam mi van velem. Csak rosszul voltam.
- Cally minden rendben van? - kérdezte Lilly.
Én kicsit összekuporodtam és falfehér voltam.
- Olyan vagy mint egy vámpír! - mondta Vi.
- Az lehetetlen! - kiáltotta Alice és nem rohantam.
Hánytam. Nem vitatom ezt a tényt! Hánytam és hányok! Éltem csak egy kis töredéke ez de nagyon megvisel! bár voltak ennél sokkal de 100* rosszabb napok is de nagyon szarul voltam.
/Alice szemszöge!/
És felmentünk. Kezembe adott pár ruhát és meg gyorsan felvettem. Lementem és Vi meg Stefan is megjöttek. Megöleltem őket és újra az én mackóm karjába vetettem magam.
- Gyerekek! Ne rontsátok el az eddigi tökéletes napot! - mondta Edward én meg hozzávágtam egy jó nagydarab párnát.
Lilly lépett be az ajtót nagyon vidáman. Mint észrevettük Lilly is vámpír lett. Nem féltünk tőle de egy kicsit meglepett az biztos. Emmett megölelt és Lilly kicsit mérges volt. De Stefan és Vi-re nem! Furi a csaj az biztos! De próbáltam nem rá figyelni. Megölelt és leültünk a kanapéra.
- De mesélj Lilly mi van veled? - kérdezte Violett boldogan.
- Hát. Megtaláltam életem szerelmét és boldogan élek! De kiderült, hogy vámpír de nem érdekelt. Aztán ő átváltoztatott és azóta is együtt vagyunk.
Örülök Lilly boldogságának de a gyomrom valahogy nem olyan mint szokott lenni. Szörnyen hasogatott és fájt. Nem tudtam mi van velem. Csak rosszul voltam.
- Cally minden rendben van? - kérdezte Lilly.
Én kicsit összekuporodtam és falfehér voltam.
- Olyan vagy mint egy vámpír! - mondta Vi.
- Az lehetetlen! - kiáltotta Alice és nem rohantam.
Hánytam. Nem vitatom ezt a tényt! Hánytam és hányok! Éltem csak egy kis töredéke ez de nagyon megvisel! bár voltak ennél sokkal de 100* rosszabb napok is de nagyon szarul voltam.
/Alice szemszöge!/
Nem hiszem el! Az valósággal kizárt, hogy Cally Bexter terhes legyen! Az lehetetlen! - győzködtem magam.
Edward zavartan nézett rám. Emmett felállt de Edward a falhoz szorította.
- Mi a fene? - kérdezte Emmett.
- Teherbe ejtetted te barom! - kiáltotta és Vi csak nézett mint borjú az új kapura.
- Mi? De az nem lehet! - védelmezte de nincs mese.
- De lehetséges! - mondtam. - Láttam!
Edward elengedte és rohant Cally-hez a mosdóba.
Ekkor jött még egy látomás! Cally fehér esküvői ruhába Emmett meg gyönyörű szmokingban. Carlisle kísérte végig Cally-t a vörös szőnyegen egészen leendő férjéig Emmett-hez! De ennyi volt. Jött a következő. Cally és Emmett. Cally halandó de már házasok. Ha jól vettem ki akkor a nászútról jöttek haza de semmi lényeges nem volt. De már megint máshol voltam. Nem sok idő telt el ahogy hazajöttek és egy gyermek megfogant! Ennyi volt! Ennyi amit láttam. Edward mosolygott de egy picit félt is.
- Szép lesz! - mondta.
- Remélem is! - mondtam.
- Mi a bánat? - kérdezte Vi.
- Majd megtudod Vi! - mondta Edward.
Emmett jött ki karjaiban Cally.
- Minden rendben? - kérdezte Carlisle.
- Igen! Emmett túl izgulja a dolgokat! - mondta nevetve Cally.
- Nem vicces! Hisz aggódom a szerelmemért! - mondta.
- De nincs semmi bajom! Csak gyomorrontás! - mondtam.
- Igaza van! - mondtam.
- Nem hiszem!
- Akkor figyelj! De előbb tegyél le! Megmutatom, hogy semmi bajom! - mondta Cally.
Emmett letett és Cally kicsit bevadult. Emmett-et a falhoz nyomta és vadul csókolta őt.
- Ezt láthattam volna! - mondtam mire mindenki nevetni kezdett.
- Oké! Hiszek neked szerelmem! - mondta Emmett.
- Reméltem is te túlméretezett macika! - mondta nevetve Cally.
- Na ezt most megkapod! - mondta Emmett mire Cally-t felkapta és felmentek.
Jó vámpírfülemnek köszönhetően jól hallottam, hogy Cally nagyokat nevet és Emmett csak mondja neki a dolgokat. Leültem.
- És mond Lilly a jegyesedet mikor láthatjuk mi is? - kérdeztem rá.
- Nem tudom! nem sokára! Vadászik mert mondtam neki, hogy két halandó is van itt nálatok!
- Hát igen! Halandókat csak imádni lehet! - mondta Vi és nevettünk.
Esküszöm, hogy egyszer Vi, Embry meg Emmett össze lesz zárva egy szobába. Megnézzünk melyikük bírja tovább. Jó móka lenne.
Csak Cally bátorodna fel végre annyira mint az előbb mikor letámadta Emmett-et. De ha jól veszem ki a látomásokat akkor Cally is hozzánk fog tartozni és még Vi is! Ez nagyon jó lesz és még a családunk is gyarapodni fog!
De addig is! Legyen minden rendben és éljünk boldogan! Mert nincs értelme az életnek ha nem vagy boldog és csak bolyongasz a világban! Jelenleg minden rendben megy de tudom, hogy nem lesz mindig ez! De élvezzük ki a pillanatot amíg együtt lehetünk azzal akit szeretünk bármi áron is!
Edward zavartan nézett rám. Emmett felállt de Edward a falhoz szorította.
- Mi a fene? - kérdezte Emmett.
- Teherbe ejtetted te barom! - kiáltotta és Vi csak nézett mint borjú az új kapura.
- Mi? De az nem lehet! - védelmezte de nincs mese.
- De lehetséges! - mondtam. - Láttam!
Edward elengedte és rohant Cally-hez a mosdóba.
Ekkor jött még egy látomás! Cally fehér esküvői ruhába Emmett meg gyönyörű szmokingban. Carlisle kísérte végig Cally-t a vörös szőnyegen egészen leendő férjéig Emmett-hez! De ennyi volt. Jött a következő. Cally és Emmett. Cally halandó de már házasok. Ha jól vettem ki akkor a nászútról jöttek haza de semmi lényeges nem volt. De már megint máshol voltam. Nem sok idő telt el ahogy hazajöttek és egy gyermek megfogant! Ennyi volt! Ennyi amit láttam. Edward mosolygott de egy picit félt is.
- Szép lesz! - mondta.
- Remélem is! - mondtam.
- Mi a bánat? - kérdezte Vi.
- Majd megtudod Vi! - mondta Edward.
Emmett jött ki karjaiban Cally.
- Minden rendben? - kérdezte Carlisle.
- Igen! Emmett túl izgulja a dolgokat! - mondta nevetve Cally.
- Nem vicces! Hisz aggódom a szerelmemért! - mondta.
- De nincs semmi bajom! Csak gyomorrontás! - mondtam.
- Igaza van! - mondtam.
- Nem hiszem!
- Akkor figyelj! De előbb tegyél le! Megmutatom, hogy semmi bajom! - mondta Cally.
Emmett letett és Cally kicsit bevadult. Emmett-et a falhoz nyomta és vadul csókolta őt.
- Ezt láthattam volna! - mondtam mire mindenki nevetni kezdett.
- Oké! Hiszek neked szerelmem! - mondta Emmett.
- Reméltem is te túlméretezett macika! - mondta nevetve Cally.
- Na ezt most megkapod! - mondta Emmett mire Cally-t felkapta és felmentek.
Jó vámpírfülemnek köszönhetően jól hallottam, hogy Cally nagyokat nevet és Emmett csak mondja neki a dolgokat. Leültem.
- És mond Lilly a jegyesedet mikor láthatjuk mi is? - kérdeztem rá.
- Nem tudom! nem sokára! Vadászik mert mondtam neki, hogy két halandó is van itt nálatok!
- Hát igen! Halandókat csak imádni lehet! - mondta Vi és nevettünk.
Esküszöm, hogy egyszer Vi, Embry meg Emmett össze lesz zárva egy szobába. Megnézzünk melyikük bírja tovább. Jó móka lenne.
Csak Cally bátorodna fel végre annyira mint az előbb mikor letámadta Emmett-et. De ha jól veszem ki a látomásokat akkor Cally is hozzánk fog tartozni és még Vi is! Ez nagyon jó lesz és még a családunk is gyarapodni fog!
De addig is! Legyen minden rendben és éljünk boldogan! Mert nincs értelme az életnek ha nem vagy boldog és csak bolyongasz a világban! Jelenleg minden rendben megy de tudom, hogy nem lesz mindig ez! De élvezzük ki a pillanatot amíg együtt lehetünk azzal akit szeretünk bármi áron is!
2010. december 12., vasárnap
8. fejezet
Fellángolás
/Violett Szemszöge/
Kedves Nalplóm!
Ma nagyon furcsa napom lesz! Nem tudom miért írtam ezt de valahogy így érzek! Lehet hogy azért mert a legjobb barátnőm a Nessie és a családja vámpír, az én barátom Stefan vámpír és Cally barátja is vámpír! Ráadásul Stafnnak a szobája az enyémmel szemben van! És mindig integetek neki. És megtanultam ha Stefan itt van és Cally a Cullenéknél akkor Stefannal ha olyat akarunk csinálni akkor menjünk a vendégszobába ha meg nem akkor meg maradhatunk a szobámban! Na most megyek mert felkéne öltöznöm! Mert megyek valahová mondjuk azt nem tudom hogy hova de valahova biztos megyek!
Pusszy!
Majd vissza tettem a naplómat a helyére és kezdtem öltözni. Mikor már a melltartómat húztam hirtelen megláttam Damont a tükörben. A nyakláncom nem volt rajtam így megijedtem habár nem tudtam hogy miért. És gyorsan megfordúltam és így szóltam:
-Jaj! Szia Damon! Nem vettelek észre!
-Szia! Jó reggelt! Ne haragudj hogy csak így rád ilyesztettem de gondoltam megnézem a testvérem barátnőjét! Hogy kedves-e vagy sem!
-Hát mire jutottál?
-Csak arra, hogy itt álsz egy gatyában és egy szál melltartóban és beszélgetsz velem! Ez szerintem nagyon kedves!
-Jaj, köszönöm!
Majd nem engedte hogy tovább beszéljek vele és jó szorosan megölelt és közben arra gondoltam" Vajon Rose nem lesz majd féltékeny?". Majd a nyakamra nézett és így szólt:
-Miért nincs rajtad a nyaklánc?
-Estére leszoktam venni!
-Értem!
Majd furcsa szemekkel nézett rám majd így szólt:
-Mennem kell!
Majd kiugrott az ablakon úgy hogy én észre sem vettem. Aztán csak elkezdtem tovább öltözni mikor megfordultam láttam hogy ott van Stefan azzal a szokásos állásával és felszólaltam:
-Nem lehetne az ajtón jönni mint egy normális lény?
-Bocsi! De miért is?
-Mert az előbb itt járt Damon is és ő is a szívbajt hozta rám!
-Mit keresett itt Damon?
-Hát gondolta átjön és megnézi hogy milyen a testvére barátnője!
Majd átöleltem és egy csókót adtam neki majd így szólt:
-És mit mondott?
-Idézem" Hát kedves azért mert itt állsz egyszál melltartóban és velem beszélgetsz!"
-Hm... Ezen nem csodálkozok!
-Én sem!
Majd felpatantam az ölébe és ő szép gyöngéden lerakott az ágyra. Majd hevesen csókóloztunk mikor benyitott Cally:
-Bocsi nem akartam zavarni csak gondoltam szólók hogy hívott Lilly hogy holnap jön és hogy már elindult a gépe ide!
-Mi van? Lilly ide jön?!
Majd egy nagyot felsíkítottam és Stefan így szólt:
-Először is Á nem lehetne kicsit hangosabban ugyis olyan jó a fülemnek! Másodszor ki az a Lilly?
-A legjobb barátnőm ovi óta!
- De jó lesz vele megismerkedni! - mondta és csókolt tovább.
-Nem nagyon akarom zavarni az "erotikus" pillanatot de indulni kéne! - mondta idegesen Cally.
Felkeltem és felvettem a nyakláncom. Lementünk és indultunk is a suliba. De feltűnt valami nagyon furcsa. Emmett nem volt sehol. Nagyon furcsa volt Cally meg még mindig nagyon feszült.
-Hol van Emmett? - kérdeztem rá.
-Suliban.
-Miért nem itt?
-Mert! - mondta.
Ekkor Nessie feltűnt és Cally elindulta kocsihoz. Beült és azt vettem észre, hogy zokog. Nem tudtam mi is lehet.
-Mi a fene van vele? - kérdeztem.
-Azt inkább nem mondom el! - mondta Nessie.
Cally intett és elhajtott. Stefan vitt minket suliba. Stefan leparkolt és Cally a kocsiban ült még mindig. Kiszállt és Emmett azonnal odarohant. Nem tudtam mit beszélnek de ideges volt Emmett. Mi is kiszálltunk és már hallottam is őket.
- De Calls! Nem kérheted ezt. Nem vagyok olyan ember! És a tegnapi dolog.... Kérlek ne haragudj rám!
- Emmett! Nem, nem!
És Cally befutott. Emmett idegesen a kocsira csapott és bevánszorgott. A suli meg csak nézte őket. A bulin is sokan nézték őket de akkor más volt.
Az óráink nagyon lassan teltek el. A menzán Emmett és Cally külön asztalhoz ültek. Mi meg mellettük szóval meghallgattam mi is a baja.
-Miért? - kérdezte Cally.
-Mert szeretlek! És tudod nagyon jól, hogy nem merem megtenni!
-De ha egyszer úgy alakul akkor ígérd meg, hogy megteszed!
-Szerelmem! Soha nem történjen veled olyan! Nem akarom végig szenvedni! - mondta Emmett.
Ezek szerint újra minden a régi. De miért nem akar mit és mi van? A fene, hogy ilyen rejtekhelyet!
Suli után végre boldog volt mindenki és boldogan indultunk haza. Mikor megérkeztünk Emmett és Stefan is hozzánk jött. Stefan és én egyből a szobámba mentünk és ott folytattuk ahol reggel abbahagytuk.
/Violett Szemszöge/
Kedves Nalplóm!
Ma nagyon furcsa napom lesz! Nem tudom miért írtam ezt de valahogy így érzek! Lehet hogy azért mert a legjobb barátnőm a Nessie és a családja vámpír, az én barátom Stefan vámpír és Cally barátja is vámpír! Ráadásul Stafnnak a szobája az enyémmel szemben van! És mindig integetek neki. És megtanultam ha Stefan itt van és Cally a Cullenéknél akkor Stefannal ha olyat akarunk csinálni akkor menjünk a vendégszobába ha meg nem akkor meg maradhatunk a szobámban! Na most megyek mert felkéne öltöznöm! Mert megyek valahová mondjuk azt nem tudom hogy hova de valahova biztos megyek!
Pusszy!
Majd vissza tettem a naplómat a helyére és kezdtem öltözni. Mikor már a melltartómat húztam hirtelen megláttam Damont a tükörben. A nyakláncom nem volt rajtam így megijedtem habár nem tudtam hogy miért. És gyorsan megfordúltam és így szóltam:
-Jaj! Szia Damon! Nem vettelek észre!
-Szia! Jó reggelt! Ne haragudj hogy csak így rád ilyesztettem de gondoltam megnézem a testvérem barátnőjét! Hogy kedves-e vagy sem!
-Hát mire jutottál?
-Csak arra, hogy itt álsz egy gatyában és egy szál melltartóban és beszélgetsz velem! Ez szerintem nagyon kedves!
-Jaj, köszönöm!
Majd nem engedte hogy tovább beszéljek vele és jó szorosan megölelt és közben arra gondoltam" Vajon Rose nem lesz majd féltékeny?". Majd a nyakamra nézett és így szólt:
-Miért nincs rajtad a nyaklánc?
-Estére leszoktam venni!
-Értem!
Majd furcsa szemekkel nézett rám majd így szólt:
-Mennem kell!
Majd kiugrott az ablakon úgy hogy én észre sem vettem. Aztán csak elkezdtem tovább öltözni mikor megfordultam láttam hogy ott van Stefan azzal a szokásos állásával és felszólaltam:
-Nem lehetne az ajtón jönni mint egy normális lény?
-Bocsi! De miért is?
-Mert az előbb itt járt Damon is és ő is a szívbajt hozta rám!
-Mit keresett itt Damon?
-Hát gondolta átjön és megnézi hogy milyen a testvére barátnője!
Majd átöleltem és egy csókót adtam neki majd így szólt:
-És mit mondott?
-Idézem" Hát kedves azért mert itt állsz egyszál melltartóban és velem beszélgetsz!"
-Hm... Ezen nem csodálkozok!
-Én sem!
Majd felpatantam az ölébe és ő szép gyöngéden lerakott az ágyra. Majd hevesen csókóloztunk mikor benyitott Cally:
-Bocsi nem akartam zavarni csak gondoltam szólók hogy hívott Lilly hogy holnap jön és hogy már elindult a gépe ide!
-Mi van? Lilly ide jön?!
Majd egy nagyot felsíkítottam és Stefan így szólt:
-Először is Á nem lehetne kicsit hangosabban ugyis olyan jó a fülemnek! Másodszor ki az a Lilly?
-A legjobb barátnőm ovi óta!
- De jó lesz vele megismerkedni! - mondta és csókolt tovább.
-Nem nagyon akarom zavarni az "erotikus" pillanatot de indulni kéne! - mondta idegesen Cally.
Felkeltem és felvettem a nyakláncom. Lementünk és indultunk is a suliba. De feltűnt valami nagyon furcsa. Emmett nem volt sehol. Nagyon furcsa volt Cally meg még mindig nagyon feszült.
-Hol van Emmett? - kérdeztem rá.
-Suliban.
-Miért nem itt?
-Mert! - mondta.
Ekkor Nessie feltűnt és Cally elindulta kocsihoz. Beült és azt vettem észre, hogy zokog. Nem tudtam mi is lehet.
-Mi a fene van vele? - kérdeztem.
-Azt inkább nem mondom el! - mondta Nessie.
Cally intett és elhajtott. Stefan vitt minket suliba. Stefan leparkolt és Cally a kocsiban ült még mindig. Kiszállt és Emmett azonnal odarohant. Nem tudtam mit beszélnek de ideges volt Emmett. Mi is kiszálltunk és már hallottam is őket.
- De Calls! Nem kérheted ezt. Nem vagyok olyan ember! És a tegnapi dolog.... Kérlek ne haragudj rám!
- Emmett! Nem, nem!
És Cally befutott. Emmett idegesen a kocsira csapott és bevánszorgott. A suli meg csak nézte őket. A bulin is sokan nézték őket de akkor más volt.
Az óráink nagyon lassan teltek el. A menzán Emmett és Cally külön asztalhoz ültek. Mi meg mellettük szóval meghallgattam mi is a baja.
-Miért? - kérdezte Cally.
-Mert szeretlek! És tudod nagyon jól, hogy nem merem megtenni!
-De ha egyszer úgy alakul akkor ígérd meg, hogy megteszed!
-Szerelmem! Soha nem történjen veled olyan! Nem akarom végig szenvedni! - mondta Emmett.
Ezek szerint újra minden a régi. De miért nem akar mit és mi van? A fene, hogy ilyen rejtekhelyet!
Suli után végre boldog volt mindenki és boldogan indultunk haza. Mikor megérkeztünk Emmett és Stefan is hozzánk jött. Stefan és én egyből a szobámba mentünk és ott folytattuk ahol reggel abbahagytuk.
2010. december 5., vasárnap
7. fejezet
Buli.
/Cally szemszöge/
Emmett hozzájuk vitt. Felmentünk a nappaliba ahol Esme már ölelt is.
- Annyira örülök neked és annak, hogy már tudod, hogy mik vagyunk mi.
- Én is örülök ennek! - mondtam.
- És kérsz valamit?
- Köszönöm de most nem. Szeretnék csak Emmett-el lenni.
Nem kellett kétszer mondanom. Emmett felkapott és egyenesen a szobájába rohant velem. Becsukta az ajtót és neki nyomott. Olyan jó volt megint vele lenni és csak vele. Ledöntött az ágyra és már csak a mi nyögésünk volt hallható. Azt hiszem olyan mintha megint egybeforrtunk volna. Órák múlva felkeltem és felvettem a melltartóm,bugyim meg Emmett felsőjét. Elindultam Stefan szobája fele. De csal azért, hogy lássam mit művelnek otthon. Nagyon szeretem a húgom de azért kicsit féltem is. Hiszem egy vámpírral hagyom egyedül. Én magam is félek Emmett közelében néha még a mai napig is.
Az ablak elé érve csak néztem. Stefan meztelenül, alsó felét a takaró eltakarta Vi meg éppen akkor kapcsolta be a melltartóját és vettem fel a bugyiját. Emmett is látott mindent. Én nagyon de nagyon mérges vagyok.
- Cally nincsen semmi baj! - nyugtatott és átölelt.
- De van! - kiabáltam rá. Kimásztam az öleléséből és leviharoztam az emeletre. Mindenki csak engem nézett. Nessie is itt volt már.
- Szerelmem! Nem volt semmi.
- De beszélj így! Igen is volt elég sok minden! - kiabáltunk egymással. Emmett egy farmerban volt felsőtestén nem volt semmi.
- Calls. Hidd el, Stefan elmondta neki.
- Na de jó! Most komolyan nem kellett volna ezt nekem elmondanod.
- Most miért?
- Mert akár tudja akár nem én akartam neki elmondani, hogy olyantól tudja meg akit szeret. - mondta de már könnyek csúsztak le az arcomon.
- Calls! Ne haragudj! Tudom nem kellett volna de nem tehettünk mást. Stefan nem bírta tovább és Violett is jobb ha tőle tudja meg mint tőled. - mondta megbántott arccal.
- De haragszom! - kiáltoztam még mindig.
- Beszélhetnék veled? - kérdezte Nessie.
Nem válaszoltam csak bólogattam. Felmentünk a szobájába és leültem az ágyra ő meg velem szembe.
- Hidd el, hogy szeret téged és neki is jobb, hogy tőle tudja meg!
- Igazad van! Tudom, hogy nem vagyunk valami jó barátnők de én tényleg szeretlek téged meg a húgomat és az egész családodat.
- Én is szeretlek meg a többieket! - mondta és megöleltük egymást. - Viszont holnap péntek és bulit rendezünk. Segítesz a húgoddal nekünk.
- Ha ő is benne van akkor naná! - mondtam.
Csak nevettünk és én visszamentem Emmett szobájába. Ledőltem és már el is aludtam. Reggel volt mire felébredtem. Pontosabban már kilenc óra volt. Lefutottam de csak Esme, Carlisle és Emmett voltak itt.
- Bakker. Elkéstem a suliból.
- Semmi baj! Ti most itt maradtok és segítetek nekünk pakolni.! - mondta Esme.
- De előbb... - mondta Emmett és megint a szobájában voltunk.
Emmett nagyon vad volt és megint egy csodálatos reggel vette kezdetét. Megint melltartóban bugyiban és Emmett felsőjében mentem le ő meg szokás szerint a farmerjében. Nem szóltak ránk így így segítettünk pakolni. Bár inkább ők pakoltak én a díszeket rakosgattam. A legjobb az volt mikor Emmett vállára állva raktam fel a díszt. Nagyon furcsa, hogy egy vámpír a pasim de egyben nagyon jó is. A többiek éppen hazajöttek én meg még mindig Emmett vállán voltam.
- Húúú! Ezt nevezem én jó pakolásnak! - mondta Edward.
- Fog be! - szóltam rá. És ekkor Vi és Stefan is kézen fogva jöttek be.
- Cally! Csak te tudod, hogy lehet egy kiéheztetett vámpírra még jobban éhezést hozni! - mondta Stefan.
- Köszike! én nem kell titkolnotok semmit! Tudom Vi, hogy tudod, hogy vámpírok ők. És még az is, hogy mi történt tegnap.
- Hidd el! Nagy vitát csaptak! - mondta Nessie.
- Sajnálom! - mondta Vi.
Leugrottam egyenesen Emmett karjaiba majd kiszálltam és megöleltem Vi-t.
/Két óra múlva/
Hamar gyarapodunk. A farkasok is megjöttek és ha jól láttam még bevésődések is keletkeztek. A suliból is sokan jöttek el. Legjobban Engem és Emmett-et bámultak meg, hogy ölelkezünk és csókolózunk.
- Gondolom nekik még új ez a helyzet! - mondta Emmett.
- Elhiszem! Hisz majdnem egy hónapja még a szőkével voltál! - mondtam.
- Emlegetett szamár! - mondta én megfordultam és ott állt mögöttem.
Gúnyos képet vágott és Damon-t megölelte. Engem nézett Damon. Mintha a szeme manipulálni akart volna. Stefan odajött és egy szobába vitt engem.
- Bocsi, hogy csak így elrabollak de kérlek ezt vedd fel! - mondta és egy nyakláncot nyomott a kezémbe.
- Ilyet adtál Violett-nek is.
- Tudom! De ez egy másik! Kérlek...
- De miért?
- Amikor Damon annyira nézett manipulálni akart.
- Vagyis? - kérdeztem mert nem igazán értettem.
- Azt akarta, hogy azt csináld vagy éppen azt felejtsd el amit ő akar! - mondta és segített felvenni a nyakláncot.
Kimentünk és csatlakoztam Emmett-hez.
- Látom Stefan beavatott.
- Igen! - mondtam.
Vi, Stefan, Vi és Nessie és Jacob odajöttek hozzánk.
- Annyira nagyon jó! - mondta Nessie.
Én csak mosolyogtam. Vi és Stefan elmentek táncolni és rövidesen Nessie és Jacob is elmentek. Emmett és én is mentünk. Marilyn Manson szám jött. Vi-vel nagyon beindultunk a számra mivel ez az egyik kedvencünk. Egész este buliztunk és rohadj jó volt minden! A kaja a buli az emberek sőt még Esme és Carlisle is jól érezték magukat. Olyanok voltak mint a tinik... de most komolyan! Violett és Stefan kapcsolatát már én is nagy örömmel támogatom. Rájöttem, hogy semmi értelme annak, hogy ellenezzem ezt. Az este ő is meg mi is nagyon elveztünk mindent! Bár a takarítást inkább passzoltuk. Bár Vi a takarítás helyezz Stefan-nal volt ezért én, Emmett, Esme, Carlisle voltunk azok akik takarítottak. A többiek henyéltek vagy a hormonjaikat csillapították és az ágyat törték el. Mikor végeztünk felmentünk és végre megtettem amit már rég akartam.
- Változtass át! - csúszott ki a számon.
- Mi??? - kérdezte meglepődötten Emmett.
- Jól hallottad. Változtass át.
- De én nem tehetem! Miért akarod ezt?
- Vele dakarok lenni örökre! Nem akarom azt, hogy egyszer elveszítselek és.... - nem tudtam befejezni mert Emmett már csókolt is.
- Nem ígérem meg! - mondta.
Tudja nagyon jól, hogy ezzel fogom őt bombázni de egyenlőre az emberi éltetem is elég MÉG!!! De egy idő után úgysem fogok neki kelleni így remélem minél előbb olyan lehetek mint a Cullen-ék!
/Cally szemszöge/
Emmett hozzájuk vitt. Felmentünk a nappaliba ahol Esme már ölelt is.
- Annyira örülök neked és annak, hogy már tudod, hogy mik vagyunk mi.
- Én is örülök ennek! - mondtam.
- És kérsz valamit?
- Köszönöm de most nem. Szeretnék csak Emmett-el lenni.
Nem kellett kétszer mondanom. Emmett felkapott és egyenesen a szobájába rohant velem. Becsukta az ajtót és neki nyomott. Olyan jó volt megint vele lenni és csak vele. Ledöntött az ágyra és már csak a mi nyögésünk volt hallható. Azt hiszem olyan mintha megint egybeforrtunk volna. Órák múlva felkeltem és felvettem a melltartóm,bugyim meg Emmett felsőjét. Elindultam Stefan szobája fele. De csal azért, hogy lássam mit művelnek otthon. Nagyon szeretem a húgom de azért kicsit féltem is. Hiszem egy vámpírral hagyom egyedül. Én magam is félek Emmett közelében néha még a mai napig is.
Az ablak elé érve csak néztem. Stefan meztelenül, alsó felét a takaró eltakarta Vi meg éppen akkor kapcsolta be a melltartóját és vettem fel a bugyiját. Emmett is látott mindent. Én nagyon de nagyon mérges vagyok.
- Cally nincsen semmi baj! - nyugtatott és átölelt.
- De van! - kiabáltam rá. Kimásztam az öleléséből és leviharoztam az emeletre. Mindenki csak engem nézett. Nessie is itt volt már.
- Szerelmem! Nem volt semmi.
- De beszélj így! Igen is volt elég sok minden! - kiabáltunk egymással. Emmett egy farmerban volt felsőtestén nem volt semmi.
- Calls. Hidd el, Stefan elmondta neki.
- Na de jó! Most komolyan nem kellett volna ezt nekem elmondanod.
- Most miért?
- Mert akár tudja akár nem én akartam neki elmondani, hogy olyantól tudja meg akit szeret. - mondta de már könnyek csúsztak le az arcomon.
- Calls! Ne haragudj! Tudom nem kellett volna de nem tehettünk mást. Stefan nem bírta tovább és Violett is jobb ha tőle tudja meg mint tőled. - mondta megbántott arccal.
- De haragszom! - kiáltoztam még mindig.
- Beszélhetnék veled? - kérdezte Nessie.
Nem válaszoltam csak bólogattam. Felmentünk a szobájába és leültem az ágyra ő meg velem szembe.
- Hidd el, hogy szeret téged és neki is jobb, hogy tőle tudja meg!
- Igazad van! Tudom, hogy nem vagyunk valami jó barátnők de én tényleg szeretlek téged meg a húgomat és az egész családodat.
- Én is szeretlek meg a többieket! - mondta és megöleltük egymást. - Viszont holnap péntek és bulit rendezünk. Segítesz a húgoddal nekünk.
- Ha ő is benne van akkor naná! - mondtam.
Csak nevettünk és én visszamentem Emmett szobájába. Ledőltem és már el is aludtam. Reggel volt mire felébredtem. Pontosabban már kilenc óra volt. Lefutottam de csak Esme, Carlisle és Emmett voltak itt.
- Bakker. Elkéstem a suliból.
- Semmi baj! Ti most itt maradtok és segítetek nekünk pakolni.! - mondta Esme.
- De előbb... - mondta Emmett és megint a szobájában voltunk.
Emmett nagyon vad volt és megint egy csodálatos reggel vette kezdetét. Megint melltartóban bugyiban és Emmett felsőjében mentem le ő meg szokás szerint a farmerjében. Nem szóltak ránk így így segítettünk pakolni. Bár inkább ők pakoltak én a díszeket rakosgattam. A legjobb az volt mikor Emmett vállára állva raktam fel a díszt. Nagyon furcsa, hogy egy vámpír a pasim de egyben nagyon jó is. A többiek éppen hazajöttek én meg még mindig Emmett vállán voltam.
- Húúú! Ezt nevezem én jó pakolásnak! - mondta Edward.
- Fog be! - szóltam rá. És ekkor Vi és Stefan is kézen fogva jöttek be.
- Cally! Csak te tudod, hogy lehet egy kiéheztetett vámpírra még jobban éhezést hozni! - mondta Stefan.
- Köszike! én nem kell titkolnotok semmit! Tudom Vi, hogy tudod, hogy vámpírok ők. És még az is, hogy mi történt tegnap.
- Hidd el! Nagy vitát csaptak! - mondta Nessie.
- Sajnálom! - mondta Vi.
Leugrottam egyenesen Emmett karjaiba majd kiszálltam és megöleltem Vi-t.
/Két óra múlva/
Hamar gyarapodunk. A farkasok is megjöttek és ha jól láttam még bevésődések is keletkeztek. A suliból is sokan jöttek el. Legjobban Engem és Emmett-et bámultak meg, hogy ölelkezünk és csókolózunk.
- Gondolom nekik még új ez a helyzet! - mondta Emmett.
- Elhiszem! Hisz majdnem egy hónapja még a szőkével voltál! - mondtam.
- Emlegetett szamár! - mondta én megfordultam és ott állt mögöttem.
Gúnyos képet vágott és Damon-t megölelte. Engem nézett Damon. Mintha a szeme manipulálni akart volna. Stefan odajött és egy szobába vitt engem.
- Bocsi, hogy csak így elrabollak de kérlek ezt vedd fel! - mondta és egy nyakláncot nyomott a kezémbe.
- Ilyet adtál Violett-nek is.
- Tudom! De ez egy másik! Kérlek...
- De miért?
- Amikor Damon annyira nézett manipulálni akart.
- Vagyis? - kérdeztem mert nem igazán értettem.
- Azt akarta, hogy azt csináld vagy éppen azt felejtsd el amit ő akar! - mondta és segített felvenni a nyakláncot.
Kimentünk és csatlakoztam Emmett-hez.
- Látom Stefan beavatott.
- Igen! - mondtam.
Vi, Stefan, Vi és Nessie és Jacob odajöttek hozzánk.
- Annyira nagyon jó! - mondta Nessie.
Én csak mosolyogtam. Vi és Stefan elmentek táncolni és rövidesen Nessie és Jacob is elmentek. Emmett és én is mentünk. Marilyn Manson szám jött. Vi-vel nagyon beindultunk a számra mivel ez az egyik kedvencünk. Egész este buliztunk és rohadj jó volt minden! A kaja a buli az emberek sőt még Esme és Carlisle is jól érezték magukat. Olyanok voltak mint a tinik... de most komolyan! Violett és Stefan kapcsolatát már én is nagy örömmel támogatom. Rájöttem, hogy semmi értelme annak, hogy ellenezzem ezt. Az este ő is meg mi is nagyon elveztünk mindent! Bár a takarítást inkább passzoltuk. Bár Vi a takarítás helyezz Stefan-nal volt ezért én, Emmett, Esme, Carlisle voltunk azok akik takarítottak. A többiek henyéltek vagy a hormonjaikat csillapították és az ágyat törték el. Mikor végeztünk felmentünk és végre megtettem amit már rég akartam.
- Változtass át! - csúszott ki a számon.
- Mi??? - kérdezte meglepődötten Emmett.
- Jól hallottad. Változtass át.
- De én nem tehetem! Miért akarod ezt?
- Vele dakarok lenni örökre! Nem akarom azt, hogy egyszer elveszítselek és.... - nem tudtam befejezni mert Emmett már csókolt is.
- Nem ígérem meg! - mondta.
Tudja nagyon jól, hogy ezzel fogom őt bombázni de egyenlőre az emberi éltetem is elég MÉG!!! De egy idő után úgysem fogok neki kelleni így remélem minél előbb olyan lehetek mint a Cullen-ék!
Violett és Cally nyaklánca!
2010. december 4., szombat
6. fejezet
Bonyodalmak
/Violett szemszöge/
Vége lett a hétvégének és újra hétfő volt. Ahogy mindig is szoktam magamban mondani:
-Újabb hétfő, újabb borzalmas hét!
De most valahogy másképp éreztem. Mert ott van Nessie, Stefan és a többiek. Mire lementem Cally ott várt a reggelimel és nagyon boldognak tűnt. A szüleink halála után előszőr láttam ennyire nagyon boldognak. És ennek csak örülni tudtam.
-Jó reggelt! Mi lesz a vacsi talán fasírt?- kérdeztem mint egy idióta.
-Na jó! Kezdjük ott hogy még csak reggel van! És nem az lesz!
-Az jó! Mert nem is szeretem!
-Hát majd aszt eszünk vagyis eszel amit csak akarsz!
-Miért? Ja! Meg van! Emmett ugye?
-Ph... De hogy is... De igen! Elvisz vacsizni!
-Jó! De most hétköznap van és ne maradjatok sokáig! De ugye védekeztetek?
-Igen! És ti Stefan-nal?
-Nem feküdtünk le!
-Hát nagyon is remélem!
-Rendben van! És elviszel azért még a suliba? Vagy Emmettel mész és én meg szépen össze töröm a szép kocsinkat!?
-Ne aggódj azért még elviszlek! Megengedem!
-Jaj de édes vagy hozzám!
-Tudom!
Majd elindultunk a suliba és csak mentünk. Majd megérkeztünk igen hosszúnak éreztem az első órát, Mondjuk nem is csodálkozok hiszem matek volt! De aztán osztályfönőki volt és nagyon rossz volt. Sőt minden óra. Majd történelemből Mr. Long rettenetes házit adott felnekünk. De legalább én kaptam a legjobbat! Én a Vámpírokat kaptam! Majd mentem a szekrényemhez és Cally megkérdezte:
-Ne segítsek a töri háziban?
-Ugyan már! A vámpírokról rajtunk kívűl csak egy vámpír tudhat többet!
-Hát rendben van, de én felajánlottam!- mondta anyáskodó hangon.
Majd megfordultam és Stefan volt ott és meglelt majd megcsókólt és megkérdezte:
-Segítsek a háziban? Hallottam hogy mit adott fel Mr. Long! Velem is már volt ez!
-Igen, köszi segíthetsz!
Majd felmosolyogtam és beraktam mindent a táskámba és haza mentnk. Cally nem szólt egy szót sem, majd otthon így szólt.
-Nos, Stefan segítsége kell, de az egyém meg nem?
-Igen!
-Jó megengedem...
Majd közbe szóltam:
-Köszönöm!
-Nos megengedem de nem lesz semmi olyan!
-Most mit parázol? Te minden nap szinte Emmettel vagy és általában ... van!
-Haggyál lógva jól van!
-Nem. Nincs jól! És megyünk végre haza?
-Igen!
Majd mentünk a kocsihoz és oda jött hozzánk Nessie:
-Sziasztok! Figyu Violett nincs kedved holnap eljönni velem egyet csavarogni erre arra?
-De hogy nem! Nagyon szívesen!
-Oksa akkor majd majd holnap megyünk! Sziasztok!
-Szia!- mondtuk eggyütt.
Majd beszálltunk a kocsiba hogy olyan érzés volt mintha én csak egy néző lettem volna mert az út olyan hamar elment és nem volt szinte mit nézegetnem mert én még az 1000x látott útakat is alaposan megnézem. Majd amint haza mentünk egyből felmentem a szobámba és bekapcsoltam a zenét. Persze az alapot vagyis rockot és Marilyn Manson-tól a Tainted Love-ot és amikor kinéztem az ablakon akkor pont a Love szó ment és Stefanra néztem és ő rám mosolygott én meg vissza rá. És azzal a " Mindjárt megyek át hozátok segíteni a háziban" nézéssel nézett rám. Én meg azzal a " Oké de siess mert hamar képes vissza jönni mert félt engem" nézéssel. Majd csengettek és Mondta Cally:
-Nyitom!
Én meg rohantam lefelé és ráórdítottam:
-Én nyitom ki!
-Ez most komoly? Mi van ha Emmett az?
-Mindegy én akarom kinyitni az ajtót és kész!
-Menj nyisd!
Majd oda rohantam és kinyitottam az ajtót és Stefan volt az:
-Szia megjöttem!
Én nem szóltam semmit csak egszerűen átöleltem és megcsókóltam. Bementünk és indultunk fel a szobámba majd Cally így szólt:
-Khm! Minek mentek fel az emeletre?
-Esetleg tanulni!
-Ó tényleg? És mit? Bioszt?
-Nem, történelemet!
-Remélem is!
Mikor felértünk Stefan meglérdezte:
-A nővéred miért ilyen?
-Nagyon fél hogy valami hülyeséget csinálok!
-Megértem! Damon is ilyen volt régebben! De csak volt!
-Jaj sajnálom!
-Na mindegy! Tanuljunk!
-Oké!
Leültünk elővettem a töri füzetemet és csak tanultunk de aztán negyedórával később Cally benyit és én ezt mondom:
-Segíthetünk?
-Nem, csak jöttem ellenőrizni!
-Oké lemehetsz! Megengedem!
-Köszönöm!
-Nagyon szívesen!
Majd megkérdeztem Stefant:
-Stefan tudod hogy lehet valaki vámpír kéne ugye a házihoz!?
-Persze! étféle képpen az egyik az hogy megharapja és a méreg elterjed a másik meg hogy az ember iszik a vámpír véréből a vámpír megöli és aztán ember vért kell innia hogy teljes legyen!
-Értem köszi! És a feszületek?
-Ki vannak velük békülve!
-Nap?
-Abból is kétféle van. Az egyik hogy csilliognak a másik meg hogy porrá válnak.
-Szegénykék! Sajnálnám ha lenne egy vámpír ismerősöm és porrá válna! Te nem?- kérdeztem felszólító hangon.
-De főleg ha az te lennél!
Nem szólhattam semmit és aztán Stefan csak csókólt és én is őt majd a földön voltam és Cally benyitott habár nem vettük észre majd így szólt:
-Ó, szóval nektek ez a tanulás!?
-Figyelj haggyál békén jó!
Majd hozzá dobtam egy párnát és így szólt:
-Jó mentem! További jó tanulást!
-Köszönjük!
Mikor kiment Stefan így szólt:
-Figyelj el kell neked valamit mondanom!
-Igen szerelmem! Mi az?
-Nagyon fontos vagy nekem ezért mondom el neked! Vámpír vagyok!
-Tessék?
-Igen az a nyaklánc ami rajtad van így nem tudnak téged az egyes fajta vámpírok befolyásolni!
-Köszönöm hogy elmondtad nekem! Habár tudtam!
-Hogyan?
-Igen kérlek! Emmettről is tudtam rólad is tudtam sőt a Cullenékről is tudtam meg Damonről is!
-Akkor nem mondtam újjat?
-Nem!
Majd mondta hogy most mentek el Cally-ék és hogy egyedül vagyunk és ezt ki is használtuk. Felmentünk az ágyra és testünk egybe fort és úgy éreztem hogy semmi sem válszthat el mellőle csak a halál.
/Violett szemszöge/
Vége lett a hétvégének és újra hétfő volt. Ahogy mindig is szoktam magamban mondani:
-Újabb hétfő, újabb borzalmas hét!
De most valahogy másképp éreztem. Mert ott van Nessie, Stefan és a többiek. Mire lementem Cally ott várt a reggelimel és nagyon boldognak tűnt. A szüleink halála után előszőr láttam ennyire nagyon boldognak. És ennek csak örülni tudtam.
-Jó reggelt! Mi lesz a vacsi talán fasírt?- kérdeztem mint egy idióta.
-Na jó! Kezdjük ott hogy még csak reggel van! És nem az lesz!
-Az jó! Mert nem is szeretem!
-Hát majd aszt eszünk vagyis eszel amit csak akarsz!
-Miért? Ja! Meg van! Emmett ugye?
-Ph... De hogy is... De igen! Elvisz vacsizni!
-Jó! De most hétköznap van és ne maradjatok sokáig! De ugye védekeztetek?
-Igen! És ti Stefan-nal?
-Nem feküdtünk le!
-Hát nagyon is remélem!
-Rendben van! És elviszel azért még a suliba? Vagy Emmettel mész és én meg szépen össze töröm a szép kocsinkat!?
-Ne aggódj azért még elviszlek! Megengedem!
-Jaj de édes vagy hozzám!
-Tudom!
Majd elindultunk a suliba és csak mentünk. Majd megérkeztünk igen hosszúnak éreztem az első órát, Mondjuk nem is csodálkozok hiszem matek volt! De aztán osztályfönőki volt és nagyon rossz volt. Sőt minden óra. Majd történelemből Mr. Long rettenetes házit adott felnekünk. De legalább én kaptam a legjobbat! Én a Vámpírokat kaptam! Majd mentem a szekrényemhez és Cally megkérdezte:
-Ne segítsek a töri háziban?
-Ugyan már! A vámpírokról rajtunk kívűl csak egy vámpír tudhat többet!
-Hát rendben van, de én felajánlottam!- mondta anyáskodó hangon.
Majd megfordultam és Stefan volt ott és meglelt majd megcsókólt és megkérdezte:
-Segítsek a háziban? Hallottam hogy mit adott fel Mr. Long! Velem is már volt ez!
-Igen, köszi segíthetsz!
Majd felmosolyogtam és beraktam mindent a táskámba és haza mentnk. Cally nem szólt egy szót sem, majd otthon így szólt.
-Nos, Stefan segítsége kell, de az egyém meg nem?
-Igen!
-Jó megengedem...
Majd közbe szóltam:
-Köszönöm!
-Nos megengedem de nem lesz semmi olyan!
-Most mit parázol? Te minden nap szinte Emmettel vagy és általában ... van!
-Haggyál lógva jól van!
-Nem. Nincs jól! És megyünk végre haza?
-Igen!
Majd mentünk a kocsihoz és oda jött hozzánk Nessie:
-Sziasztok! Figyu Violett nincs kedved holnap eljönni velem egyet csavarogni erre arra?
-De hogy nem! Nagyon szívesen!
-Oksa akkor majd majd holnap megyünk! Sziasztok!
-Szia!- mondtuk eggyütt.
Majd beszálltunk a kocsiba hogy olyan érzés volt mintha én csak egy néző lettem volna mert az út olyan hamar elment és nem volt szinte mit nézegetnem mert én még az 1000x látott útakat is alaposan megnézem. Majd amint haza mentünk egyből felmentem a szobámba és bekapcsoltam a zenét. Persze az alapot vagyis rockot és Marilyn Manson-tól a Tainted Love-ot és amikor kinéztem az ablakon akkor pont a Love szó ment és Stefanra néztem és ő rám mosolygott én meg vissza rá. És azzal a " Mindjárt megyek át hozátok segíteni a háziban" nézéssel nézett rám. Én meg azzal a " Oké de siess mert hamar képes vissza jönni mert félt engem" nézéssel. Majd csengettek és Mondta Cally:
-Nyitom!
Én meg rohantam lefelé és ráórdítottam:
-Én nyitom ki!
-Ez most komoly? Mi van ha Emmett az?
-Mindegy én akarom kinyitni az ajtót és kész!
-Menj nyisd!
Majd oda rohantam és kinyitottam az ajtót és Stefan volt az:
-Szia megjöttem!
Én nem szóltam semmit csak egszerűen átöleltem és megcsókóltam. Bementünk és indultunk fel a szobámba majd Cally így szólt:
-Khm! Minek mentek fel az emeletre?
-Esetleg tanulni!
-Ó tényleg? És mit? Bioszt?
-Nem, történelemet!
-Remélem is!
Mikor felértünk Stefan meglérdezte:
-A nővéred miért ilyen?
-Nagyon fél hogy valami hülyeséget csinálok!
-Megértem! Damon is ilyen volt régebben! De csak volt!
-Jaj sajnálom!
-Na mindegy! Tanuljunk!
-Oké!
Leültünk elővettem a töri füzetemet és csak tanultunk de aztán negyedórával később Cally benyit és én ezt mondom:
-Segíthetünk?
-Nem, csak jöttem ellenőrizni!
-Oké lemehetsz! Megengedem!
-Köszönöm!
-Nagyon szívesen!
Majd megkérdeztem Stefant:
-Stefan tudod hogy lehet valaki vámpír kéne ugye a házihoz!?
-Persze! étféle képpen az egyik az hogy megharapja és a méreg elterjed a másik meg hogy az ember iszik a vámpír véréből a vámpír megöli és aztán ember vért kell innia hogy teljes legyen!
-Értem köszi! És a feszületek?
-Ki vannak velük békülve!
-Nap?
-Abból is kétféle van. Az egyik hogy csilliognak a másik meg hogy porrá válnak.
-Szegénykék! Sajnálnám ha lenne egy vámpír ismerősöm és porrá válna! Te nem?- kérdeztem felszólító hangon.
-De főleg ha az te lennél!
Nem szólhattam semmit és aztán Stefan csak csókólt és én is őt majd a földön voltam és Cally benyitott habár nem vettük észre majd így szólt:
-Ó, szóval nektek ez a tanulás!?
-Figyelj haggyál békén jó!
Majd hozzá dobtam egy párnát és így szólt:
-Jó mentem! További jó tanulást!
-Köszönjük!
Mikor kiment Stefan így szólt:
-Figyelj el kell neked valamit mondanom!
-Igen szerelmem! Mi az?
-Nagyon fontos vagy nekem ezért mondom el neked! Vámpír vagyok!
-Tessék?
-Igen az a nyaklánc ami rajtad van így nem tudnak téged az egyes fajta vámpírok befolyásolni!
-Köszönöm hogy elmondtad nekem! Habár tudtam!
-Hogyan?
-Igen kérlek! Emmettről is tudtam rólad is tudtam sőt a Cullenékről is tudtam meg Damonről is!
-Akkor nem mondtam újjat?
-Nem!
Majd mondta hogy most mentek el Cally-ék és hogy egyedül vagyunk és ezt ki is használtuk. Felmentünk az ágyra és testünk egybe fort és úgy éreztem hogy semmi sem válszthat el mellőle csak a halál.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)