1. fejezet

A dolgok kezdődnek!

/Violett szemszöge!/

Első iskolanapom a Forks-i gimiben! Reggel nehezen keltünk fel Cally- vel mint mindig! De valahogy most kicsit feszültebb volt a hangulat köztünk. Látszott rajta, hogy nagyon para a suli miatt! Mire leértem Cally éppen akkor rakta elém a reggelimet! Majd így szóltam:

- Jó reggelt! Mi lesz ma a kaja?

- Neked csokis müzli! - mondta.

- Az fincsi! És neked?

- Szokás szerint omlett! - és odamutatott a mosogatóban heverő üres tálakra!

Kiment és egyenesen a nappaliba ment! Elfogyasztottam a müzlim és a sulin járt a fejem.
Vajon lesznek hülye gyerekek akik olyanok mint én?
Éppen befejeztem mikor Cally jött be.

- Indulhatunk? - kérdezte.

- Persze! Majd pizsamába fogok menni! De miért sietsz?

- Mert még át kell venni a könyveket meg az órarendet meg a szekrényt is!

- Oké! De a azért ne légy olyan feszült!

- Hagyj már! - kiabált rám.

Hát igen! Elég lobbanékony! És a suliban is inkább magában van mint sem barátkozzon! Nem is foglalkozom vele! Inkább öltözöm! Felsiettem és felkaptam a ruhámat magamra. A kedvenc ruhámba mentem: kopott farmer, meg a halálfejes pólómban, tornacsuka az alap!
Cally is felöltözött már mire leértem. Rajta: fekete farmer, gitáros felső, és rajta is tornacsuka volt. Azt hozzáteszem, hogy mind a kettőnkön bőrdzseki volt! A szüleink nem kényezettek el minket! Sőt megtanítottak arra, hogy a kemény munka csak az a cél!
Kimentünk és a Cally már rég ki is állt a kocsival! Hát ami azt illeti elég drága kocsink van! Egy fekete Aston Martini Vanquish!
Beültünk és már indultunk is a suliba! Cally idegesen szorította a kormányt út közben. Lassan megérkeztünk a suli elé ahol már csoportban, össze vissza álltak az emberek. Majd én felszólaltam még a kocsiban:

- Na.. Hát annyian vannak mint a vadbarmok! Kíváncsi vagyok mennyi közülük az!

- Hát jah!

- Uh  nézd ott van egy  cuki srác aki neked tökéletes lenne!

- Hagyjál lógva!

Befordultunk mire minden szempár ránk szegeződött. Cally elég ideges lett ettől! Én meg csak röhögtem ezen! Majd Cally így szólt:

- Nem röhög együtt érez!

Én röhögtem de észrevettem, hogy a szemben lévő kisebb csoport is kisebb mosolyt húznak az arcukra! Ezt nagyon furcsának találtuk! Majd így szóltam.

- Te figyelj nem akarunk mi menni mert még van dolgunk?

- Te tényleg!

Mondta de éreztem, hogy legszívesebben megfordulna és hazamenne! Kiszálltunk és még mindig mindenki minket nézett! Olyan volt mintha még nem láttak volna embereket! Majd így szóltam:

- Nyugi nem fog semmi sem történni!

- Jah jó lenne ha az a srác nem bámulna annyira!

- Nyugi biztos csak tetszel neki! Úgy is szép vagy! - mondtam.

Majd bementünk a titkáriba. Odaadtunk mindent amit kell és ő is bátran adta nekünk dolgokat! Elindultunk, hogy megkeressük a szekrényünket. Szerencsére egymás mellett voltak a szekrényeink. Cally mellett pont az az izmos srác volt aki folyton bámulta őt! Cally így szólt:

- Ennél szarabb már nem is lehetne! - háborgott!

- Nyugi túl fogod élni! Talán még össze is fogtok jönni!

- Jah! Álmaimban biztos! Egy izomtömeg meg egy kis csiga! Jó vicc!

Én erre inkább nem is mondtam semmit és megfordultam. Ott állt egy magas és jóképű srác. Majd ő így szólt:

- Szia! Stefan vagyok!

- Szia! Én meg Violett!

Ekkor meghallottam, hogy Cally jó erősen bevágja a szekrényét.

- Te megőrültél? - kérdeztem.

- Nem igazán. Csak az izompacsirtával lesz első órám! - dühöngött.

Nem mondtam semmit. Csak elindultunk az óráinkra. Mikor beértem a terembe odaadtam a tanárnak a papírokat és ő rámutatott egy helyre ahol üljek le. És egy kedves kinézetű lány mellé ültem.

- Szia Nessie vagyok!

- Szia én meg Violett!

- És ti ugye most költöztetek ide? . kérdezte Nessie

- Aha! de várj honnan tudtad, hogy ketten vagyunk?

- Nem tudtam most mondtad.

- Oké! - de teljesen biztos voltam benne, hogy nem mondtam még!





/Cally szemszöge!/

Mikor elváltam Vi től egyre jobban a félelem lett rajtam úrrá. Mikor beléptem órára az izomtömeg egyből rám mosolygott. Odaadtam a papírokat és a tanár az izomtömeg elé ültetett. Az osztály nagyon megnézett de ez már nagyon idegesített. Egyszer egy papír lapot dobtak nekem. Felvettem és kinyitottam.
"Szia Emmett vagyok! A húgoddal ti most költöztetek ide ha jól tudom. Csak elmondom, hogy ne lepődjetek meg, hogy mi vagyunk a szomszédotok!" 
"Hali! Cally vagyok! És igen a nyáron költöztünk ide! És hát... egy... kész ennyi feladom!!!" 
"Miért? Hány év van köztetek a húgoddal?"
"Azért mert eddig... hát... próbáltalak elkerülni! (kérlek ne sértődj meg!) és 3 éve van köztünk!" 
"Miért? Nem harapok!"
"Hát... remélem is de az húgom ha megtudja, hogy veled beszélek akkor tuti bekavar valamit!" 
"Szóval igen? Akkor ilyen keverő gép! Az én húgom is nagyon bír keverni! De alapban nagyon aranyos!" 
Mire elolvastam kicsöngettek! Emmett mellet kimentünk de mire kiértem egy rövid hajú lány azonnal lerohant!


- Szia! Alice vagyok! - és szorosan megölelt. 


- Szia! Én meg Cally! De lennél szíves leszállni rólam.  


- Bocsi! De örülök, hogy E...


- Alice fogd be! - kiabált rá egy másik srác. 


Majd Vi is megérkezett egy kisebb kislánnyal.

- Szia Nessie vagyok! - mondta.

- Szia! Én meg Cally! - kb. ennyi volt vele a beszélgetésem mire Vi már osztotta is az észt!

- Na már össze is jöttetek! - mondta mire Emmett csak vigyorgott!

- Ezt otthon megkapod! - mondta.

- Oké de majd csak este! Cally van kedved velem eljönni suli után valahová? -kérdezte Emmett.

Ekkor vettem észre, hogy gyönyörű kék szeme van és édes mosolya!

- Nem tudom! - mondtam.

- Persze, hogy elmegy! - mondta Vi.

- Akkor suli után talizunk! - mondta hátat fordított és ment órára.

Ne ez jó! Első napom és már randim van! De tudom, hogy ebből nem lesz semmi! Emmett egy nyitott és helyes srác én meg egy kis csiga szóval semmi esélyem!